* Admiral Graf Spee * Admiral Hipper * Admiral Scheer * Bismarck * Blücher * Emden * Gneisenau * Graf Zeppelin * * Karlsruhe * Köln * Königsberg * Lützow * Nürnberg * Prinz Eugen * Scharnhorst * Schlesien * Schleswig-Holstein * Tirpitz * * U-47 *
DKM Admiral Hipper nehézcirkáló
A DKM Admiral Hipper nehézcirkáló volt osztályának első, egyben névadó hajója. 1935. július 6-án kezdték meg az építését a hamburgi Blohm & Voss cégnél, 1937-ben bocsátották vízre.
1940-ben az Admiral Hipper részt vett a Norvégia elleni Weserübung hadműveletben, melynek során a brit HMS Glowworm rombolóval vívott tűzpárbajban a súlyosan megsérült brit hajó, felrobbanása előtt még neki tudott ütközni az Admiral Hippernek. A cirkáló súlyosan megrongálódott.
Kijavítása után az Admiral Hippert a DKM Scharnhorst és a DKM Gneisenau csatacirkálókkal együtt a brit utánpótlási vonalak elvágása céljából vetették be a norvég partoknál. 1940 októberében a főgépei nagyjavítását végezték Kielben, ennek ellenére, a javítás után is géphibák és tüzek akadályozták a szolgálatban. Decemberben, újabb javítások után lett csak ismét bevethető. Ezek után az Atlanti-óceánon tevékenykedett, fő feladatul a brit konvojok elleni támadásokat határozták meg számára. 1940 decemberében, újabb géphibák miatt Brestben javították, ezúttal több mint egy hónapig.
1941 februárjában, második Atlanti-óceáni portyáján 7 ellenséges hajót süllyesztett el, ám ezt a portyát is meg kellett szakítania, ezúttal lőszerhiány és újabb hibák miatt A Kielben végzett javítás során egyúttal megnövelték az üzemanyag-tartályát is, a hatótávolság növelése érdekében.
1942 márciusától norvégiai állomáshelyéről kiindulva ismét konvojokat támadott, és többek között részt vett a Barents-tengeri csatában is, mely után sérülten vissza kellet térnie Wilhelmshavenbe. Mivel Hitler a sorozatos kudarcok után elvesztette a Kriegsmarine felszíni flottájába vetett bizalmát, annak nagy részét kivonták a hadrendből, így az Admiral Hippert is. 1944. márciusig hadrenden kívül maradt. Ekkor visszahelyezték a szolgálatba, de megbízást nem kapott 1945 januárjáig, amikor is Kelet-Poroszországba küldték azzal a feladattal, hogy onnan menekülteket és sebesülteket evakuáljon.
1945. május 2-án a hajót Kielben elsüllyesztették. 1946-ban kiemelték, és 1948–49-ben a Heikendorf-öbölben szétbontották.
Általános jellemzők
Vízrebocsátás: 1937. február 6.
Szolgálatba állítás: 1939. április 29.
Vízkiszorítás:
-
14 247 t (üresen)
-
16 400 t (harckészen)
Hossz:
-
205,0 m (teljes)
-
195,0 m (vízvonalban)
Szélesség: 21,3 m
Merülés: 7,2 m
Hajtómű:
-
12 db gőzkazán
-
3 db Blohm & Voss gőzturbina
-
3 db háromszárnyú, 4,1 m Ø hajócsavar
Teljesítmény: 133 631 LE (98 285 kW)
Sebesség: 32,6 csomó (60,4 km/h)
Hatótávolság: 12 000 km 17 csomós (31,5 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet:
-
8 db 203 mm-es L/60 ágyú (1280 lövés)
-
12 db 105 mm-es L/65 ágyú (4 800 lövés)
-
8 db 37 mm-es L/57 légvédelmi gépágyú (4 000 lövés)
-
28 db 20 mm-es L/65 légvédelmi gépágyú (16 000 lövés)
-
12 db 533 mm-es torpedóvető-cső (24 db torpedó)
-
96 db akna
Repülőgépek: 3 db Arado Ar 196 hidroplán + 1 db katapult
Páncélzat:
-
övpáncél: 70–80 mm
-
főfedélzet: 12–50 mm
-
páncélfedélzet: 20–50 mm
-
válaszfalak: 20 mm
-
parancsnoki torony: 50–150 mm
-
lövegtornyok: 70–105 mm
Személyzet: 1382 fő:
-
42 tiszt
-
1340 tengerész
Parancsnokok:
-
Hellmuth Heye sorhajókapitány (1939. április 29.–1940. szeptember 3.)
-
Wilhelm Meisel sorhajókapitány (1940. szeptember 3.–1942. október 10.)
-
Hans Hartmann sorhajókapitány (1942. október 10.–1943. február 16.)
-
Fritz Krauss sorhajókapitány (1943. február 16.–1943. április 1.)
-
HADRENDBŐL KIVONVA (1943. április 1.–1944. március 1.)
-
Hans Henigst sorhajókapitány (1944. március 1.–1945. május 3.
Testvérhajók:
-
DKM Blücher
-
DKM Prinz Eugen