-


-
 

Menü




A fejezet kategóriái


Naptár
«  Szeptember 2021  »
HKSzeCsPSzoV
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930
 
Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala
  • Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0


    * Algérie * Béarn * Bretagne * Clémenceau * Colbert * Duguay-Trouin * Dunkerque * Dupleix * Duquesne * Émile Bertin * Foch * * Georges Leygues * Jean Bart * Jeanne d'Arc * La Galisoniere * Lorraine * Marseillaise * Montcalm * Paris * Provence * Richelieu * * Strasbourg * Suffren * Tourville *


     

    MN Jean Bart csatahajó
     

      

     

    A francia Richelieu-osztály, így az MN Jean Bart csatahajó tervezésében is, a fő szempont az olasz Littorio-osztály egységeivel egyenértékű hajók építése volt. A Jean Bart-t 1940 márciusában bocsájtották vízre. A júniusi német invázió idején, a németek általi lefoglalást elkerülendő, Casablanca kikötőjébe távozott, bár még csak 75 %-ban volt kész.

    1942. november 8-án a szövetségesek partra szálltak Észak-Afrikában (Torch-hadművelet), céljuk a főbb kikötők elfoglalása volt. A franciák részéről nem ütköztek komoly ellenállásba. Kivétel volt Casablanca, ahol a Vichy-kormányhoz hű egységek állomásoztak, és Francia-Marokkó semlegességének védelmében ellenállást tanúsítottak.

    A Jean Bart-t az amerikaiak légibombákkal és a USS Massachusetts 406 mm-es ágyúival támadták. A hajó összesen hét találatot kapott, melyből egy megrongálta a fő lövegtornyot. Két nappal később a franciák, miután sikerült kijavítaniuk a sérülést, tüzet nyitottak a USS Augusta-ra. Az amerikai megtorlás nem késett, a USS Ranger-ről felszálló repülőgépek 500 kg-os bombákkal súlyosan megrongálták és harcképtelenné tették a hajót. A Jean Bart-t ezek után átadtak a Szabad Franciáknak.

    A Jean Bart, két évi casablancai veszteglés után, 1945-ben visszatért Franciaországba, ahol 1949-ig befejezték, így ő lett a világon a legutolsó hadrendbe állított csatahajó. 1956-ban a Szuezi-válság idején, a földközi tengeren tevékenykedett. 1957-ben tartalékba helyezték, 1961-ben kivonták a szolgálatból és 1969-ben leselejtezték.



    Általános jellemzők

    Vízrebocsátás: 1940. március 6.
    Hadrendbe állítás: 1949. január 16.
    Vízkiszorítás:

    • 42 806 t (üresen)
    • 48 950 t (harckészen)

    Hossz: 247,9 m
    Szélesség: 35,4 m
    Merülés: 9,6 m
    Hajtómű:

    • 6 db Sural gőzkazán
    • 4 db Parsons gőzturbina
    • 4 db hajócsavar

    Teljesítmény:

    • 150 000 LE (110 294 kW) (előírt)
    • 179 000 LE (131 618 kW) (kipróbált)

    Sebesség: 32 csomó (59,2 km/h)
    Hatótávolság:

    • 14 207 km 20 csomós (37 km/h) sebesség mellett
    • 5 891 km 30 csomós (55,6 km/h) sebesség mellett

    Fegyverzet (1945):

    • 8 db 380 mm-es L/45 ágyú (2x4; mindkét lövegtorony a hajó elülső részén)
    • 9 db 152 mm-es L/55 ágyú (3x3)
    • 24 db 100 mm-es L/45 légvédelmi ágyú (12x2)
    • 24 db 57 mm-es L/65 légvédelmi ágyú (14x2)
    • 8 db 40 mm-es légvédelmi ágyú
    • 20 db 20 mm-es légvédelmi gépágyú

    Páncélzat:

    • övpáncél: 345 mm
    • páncélfedélzet: 170 mm
    • alsó fedélzet: 41 mm
    • fő lövegtornyok: 130–429 mm
    • parancsnoki torony: 340 mm

    Személyzet: 911 fő (hiányos)
    Testvérhajók:

    • MN Richelieu
    • MN Clémenceau (nem készült el)