-


-
 

Menü




A fejezet kategóriái


Naptár
«  Március 2021  »
HKSzeCsPSzoV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031
 
Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala
  • Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0


    * Andrea Doria * Armando Diaz * Aquila * Bartolomeo Colleoni * Bolzano * Caio Duilio * Conte di Cavour * Eugenio di Savoia * Fiume * *.Giulio Cesare * Giuseppe Garibaldi * Gorizia * Littorio * Luigi Cadorna * Raimondo Montecuccoli * Roma * San Giorgio * Trento * *.Vittorio Veneto * Zara *


     

    RN Littorio / Italia csatahajó
     

      

     

    Az olasz Littorio-osztály névadó hajója az olasz–francia rivalizálás jegyében épült. Nevét a Római Birodalom egyik hatalmi jelképének, a fasces-nek hordozóiról, a lictor-okról kapta. 1940-ben állították szolgálatba, a francia Richelieu-osztályú hajók méltó ellenfeleként.

    Az RN Littorio a második világháborúban, Olaszország hadba lépését követően, 1940. november 11-én, a tarantói csatában a brit Farey Swordfish repülőgépek három torpedótalálata következtében elsüllyedt a kikötő sekély vizében. A későbbiekben ki tudták emelni, és a három hónapos javítás után ismét harcképes hajó részt vett a Málta utánpótlását szállító brit konvojok elleni támadásokban, illetve az Észak-afrikai hadszíntér ellátására indított saját konvojok kíséretében. 1942. március 22-én, a második sirtei csatában súlyosan megsebesítette a HMS Havock és a HMS Kingston rombolókat. Az utóbbinak még sikerült visszatérnie Máltára, de ott a német Luftwaffe megsemmisítette. Ez volt az olasz flotta kisszámú sikereinek egyike a háború folyamán.

    1943 nyarán, Mussolini bukása után, a hirtelen kényes ízlésűvé lett olaszok (bizonyára szövetséges sugallatra) a hajót átnevezték a fasiszta felhangú Littorio névről Italia-vá. Az 1943. szeptember 8-i olasz fegyverszünet kihirdetése utáni napon, a még aktív három olasz csatahajó egyikeként a szövetségesek Máltára küldték, ám útközben német bombázók, rádióirányítású Fritz-X bombákkal elsüllyesztették a Roma-t és súlyosan megrongálták az Italia-t. Ennek ellenére az Italia és a Vittorio Veneto elérte Máltát, ahonnan a Szuezi-csatornához (Nagy Keserű-tó) internálták a hajókat.

    A párizsi békeszerződésben az Italia-t „jóvátételként” az USA-nak ítélték, de mivel az nem tartott rá igényt, ám a szétbontásához ragaszkodott, a hajó hadrenden kívül Olaszországban maradt. Ez idő alatt a Szovjetunió is magának követelte a hajót, annak 1948-ban történt lebontásáig.



    Általános jellemzők

    Vízrebocsátás: 1937. augusztus 22.
    Szolgálatba állítás: 1940. május 6.
    Vízkiszorítás:

    • 41 376 t (üresen)
    • 45 963 t (harckészen)

    Hossz:

    • 237,76 m (teljes)
    • 223,45 m (vízvonalban)

    Szélesség: 32 950 m
    Merülés: 10,44 m
    Hajtómű:

    • 8 db olajtüzelésű Yarrow gőzkazán
    • 4 db Belluzzo gőzturbina
    • 4 db hajócsavar

    Teljesítmény: 138 085 LE (101 533 kW)
    Sebesség: 31,4 csomó (58,15 km/h)
    Fegyverzet:

    • 9 db 381 mm-es L/50 ágyú (3x3)
    • 12 db 152 mm-es L/55 ágyú (4x3)
    • 4 db 120 mm-es L/40 ágyú
    • 12 db 90 mm-es L/50 légvédelmi ágyú
    • 20 db 37 mm-es L/54 légvédelmi gépágyú (8x2; 4x1)
    • 20 db 20 mm-es L/65 légvédelmi gépágyú (10x2)
    • 6 db 8 mm-es gépfegyver

    Repülőgépek: 3 db MAM Ro.43 ill. Reggiane Re.2000 hidroplán + 1 katapult
    Páncélzat:

    • övpáncél: 70–208 mm
    • barbetták: 280–350 mm
    • lövegtornyok: 200–350 mm
    • parancsnoki torony: 260 mm

    Személyzet: 1920 fő

    • 120 tiszt
    • 1800 altiszt és tengerész

    Testvérhajók:

    • RN Vittorio Veneto
    • RN Roma
    • RN Impero (nem készült el)