A HMS Malaya Queen Elizabeth-osztályú csatahajót 1916-ban állították szolgálatba. Az első világháborúban az 5. csatahajó-raj alárendeltségében részt vett a jütlandi csatában, amelyben súlyosan megsérült. A két világháború között két felújításon esett át, melyek során megváltoztatták a felépítményét, korszerűsítették a fegyverzetét és megerősítették a páncélzatát, minek következtében megnőtt a hajó összsúlya, és az amúgy sem gyors hajó sebessége 23 csomóra csökkent.
A második világháború elején a Malaya a Földközi-tengeren konvojvédelmi feladatokat látott el. 1941. március 7-én az SL-67 konvoj kísérése közben találkozott a DKM Scharnhorst és Gneisenau csatacirkálókkal, de a német hajók kitértek az összecsapás elől. (Ez nem a Malaya félelmetes voltának volt köszönhető, hanem annak, hogy a Bismarck elsüllyesztése után Hitler szigorú parancsba adta, hogy kerülni kell minden olyan akciót, amely a nagy felszíni egységek épségét kockáztatná.)
1941. március 20-án a Malaya az SL-68 konvojt kísérte, amikor Zöld-foki szigetek közelében a német U-106 tengeralattjáró (Jürgen Oesten sorhajóhadnagy) két torpedót lőtt ki rá. A találatok a hajó bal oldalát érték, a keletkezett léken beáramló víztömeg a hajót 7°-kal megdöntötte, de a Malaya-nak így is sikerült eljutnia Trinidadra. Ideiglenes javítása után, a közel négy hónapig tartó helyreállítási munkákat New Yorkban végezték.
1941 júliusában a Malaya visszatért az Egyesült Királyságba, majd 1943 nyaráig ismét konvojokat kísért Máltára ill. Cape Town-ba. Ekkorra a Malaya gépei már annyira elhasználódtak, hogy a hajó sebessége a 15 csomót sem érte el. Ezért kivonták az aktív szolgálatból, majd a normandiai partraszálláskor reaktiválták, és a partraszállást támogató tüzérségi tartalék része lett. 1944 végén végleg kivonták a szolgálatból, és laktanya- ill. iskolahajóként működtették. 1948-ban lebontották.
Általános jellemzők
Vízrebocsátás: 1915. március 18. Szolgálatba állítás: 1916. február 1. Vízkiszorítás:
29 150 t (üresen)
33 000 t (harckészen)
Hossz:
195,0 m (teljes)
193,4 m (vízvonalban)
Szélesség: 27,6 m Merülés: 9,3 m Hajtómű:
24 db Babcock & Wilcox gőzkazán
4 db Parsons gőzturbina
4 db hajócsavar
Teljesítmény: 76 074 LE (55 936 kW) Sebesség:
24 csomó (44,5 km/h) (1916)
23 csomó (42,6 km/h) (1929 után)
Hatótávolság: 9 200 km, 12 csomós (22,2 km/h) sebesség mellett Fegyverzet:
8 db 381 mm-es L/42 ágyú (4x2)
12 db 152 mm-es L/45 ágyú (12x1)
2 db 102 mm-es L/45 légvédelmi ágyú (2x1)
2 db 76 mm-es légvédelmi ágyú (2x1)
4 db 47 mm-es légvédelmi gépágyú
4 db 530 mm Ø torpedóvető-cső
Páncélzat:
övpáncél: 102–330 mm
fedélzetek: 25–76 mm
válaszfalak: 51–152 mm
barbetták: 102–254 mm
lövegtornyok: 127–330 mm
parancsnoki torony: 102–152 mm
Személyzet: 1124–1300 fő Parancsnokok(a második világháború idején):
Ion Beauchamp Butler Tower sh.kapitány (1938. dec. 16.–1940. máj. 20.)
