* Akagi * Amagi * Chuyo * Fuso * Haruna * Hiei * Hiryu * Hyuga * Junyo * Kaga * Kirishima * Musashi * Mutsu * Nagato * Ryuho * Ryujo * Shinano * Soryu * Unryu * Yamashiro * Yamato * Zuiho * Zuikaku *

---

 

Junyo repülőgép-hordozó
隼鷹
 

  

 

A Junyo repülőgép-hordozót a még nem teljesen kész Kashiwara Maru luxusutasszállító hajóból alakították át egy nem túl gyors, gyenge páncélzatú, de viszonylag sok repülőgép befogadására alkalmas hordozóvá, 1941–42-ben. A Junyo azon kevés nagy japán felszíni egység közé tartozott, amely, ha nem is teljes épségben, de túlélte a háborút.

Szolgálatba állítása után a Junyo első harci feladata az Aleut-szigetek elleni japán offenzíva támogatása volt. Az ezzel szinte egy időben zajló midway-i csatában a japán flotta nyolc legütőképesebb repülőgép-hordozójából négyet elvesztett, ennek következtében a megmaradt másik négy nagy hordozó, így a Junyo jelentősége is nagyban felértékelődött.

1942. október végén a Junyo részt vett a guadalcanal-i hadműveletben, és 26-án, a Santa Cruz melletti csatában repülőgépei támadták az amerikai USS Enterprise hordozót, a USS South Dakota csatahajót és a USS San Juan könnyűcirkálót, ez utóbbi kettőben nem túl jelentős károkat okozva. 1943 elején részt vett a Salamon-szigeteki és Új-guineai csatákban, majd júniusban egy fontos konvojt kísért az Aleut-szigetekre, amely utánpótlást szállított az ottani japán csapatoknak. November 5-én a Junyo-t az USS Halibut tengeralattjáró megtorpedózta. A találat következtében megrongálódott a hordozó kormányműve, ezért vissza kellet térnie Kure-ba, javításra.

1944 júniusában a Junyo-t a Fülöp-tengeri csatában két bombatalálat érte, a hajó maga nem sérült súlyosan, de repülőgépei nagy részét elvesztette, a megmaradt gépeit pedig szétosztották a többi hordozó között. Ezek után a Junyo ismét Kure-ba kényszerült. Kijavítása után – repülőgépek híján – a Leyte-öböli csatában nem vehetett részt, ehelyett speciális szállítási feladatokat kapott.

A Junyo-t 1944. december 9-én az amerikai USS Sea Devil, Plaice és Redfish tengeralattjárók megtámadták, és a japán hajót három torpedótalálat érte, minek következtében számos rekeszét víz árasztotta el, és a hordozó 10°-kal megdőlt. Ennek ellenére saját erejéből el tudott jutni Sasebo kikötőjébe, ahol később szárazdokkba került, de nyersanyag- és üzemanyaghiány miatt a munkálatokat 1945 márciusában leállították. A háború vége így Sasebo-ban érte. 1947-ben lebontották.


Általános jellemzők

Vízrebocsátás: 1941. június 26.
Szolgálatba állítás: 1942. május 10.
Vízkiszorítás:

• 24 140 t (üresen)
• 27 500 t (harckészen)

Hossz:

• 219,32 m (hajótest)
• 210,3 m (repülőfedélzet)

Szélesség:

• 26,9 m (hajótest)
• 27,3 m (repülőfedélzet)

Merülés: 8,15 m
Hajtómű:

• 6 db Kampon vízcsöves kazán
• 2 db gőzturbina
• 2 db hajócsavar

Teljesítmény: 56 250 LE (41 360 kW)
Sebesség: 25,5 csomó (47,2 km/h)
Hatótávolság: 22 700 km, 18 csomós (33,3 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet:
      1942-ben:

• 12 db 127 mm-es L/40 légvédelmi ágyú (6x2)
• 24 db 25 mm-es L/60 légvédelmi gépágyú (8x3)

      1944-ben:

• 12 db 127 mm-es L/40 légvédelmi ágyú (6x2)
• 91 db 25 mm-es L/60 légvédelmi gépágyú
• 6 db 120 mm-es légvédelmi rakétavető (168 db rakéta)

Repülőgépek:

• 12 db Mitsubishi A5M4 Zero vadászgép
• 18 db Aichi D3A zuhanóbombázó
• 18 db Nakajima B5N torpedóbombázó

Páncélzat:

• övpáncél: 50 mm
• fedélzet: 25 mm

Személyzet: 1187 fő
Parancsnokok:

• Shizue Ishii sorhajókapitány (1942. máj. 3.–1942. júl. 20.)
• Tametsugu Okada sorhajókapitány (1942. júl. 20.–1943. febr. 12.)
• Mitsuru Nagai sorhajókapitány (1943. febr. 12.–1943. dec. 25.)
• Kiyomi Shibuya sorhajókapitány (1943. dec. 25.–1944. dec. 19.)
• ------------- (javítás)
• Tomiyoshi Maehara sorhajókapitány (1945. máj. 12.–1945. aug. 15.)