A Kriegsmarine VIIB típusú, a Krupp Germaniawerftnél épült U-47 tengeralattjáróját 1937. február 25-én bocsátották vízre. 1938. december 17-én került a 7. U-Boot Flottilla alárendeltségébe, és Günther Prien sorhajóhadnagy parancsnoksága alatt kezdte meg ( és fejezte be) szolgálatát.
Két héttel a háború kitörése előtt, megelőző lépésként tengerre küldték, ez tette lehetővé a háború kezdetekor az ellenséges hajók korai felfedezését. 1939. augusztus 19-én kifutott Kielből, és megkezdte első járőrözését, melynek során megkerülte a Brit-szigeteket, majd behatolt a Vizcayai-öbölbe. Az U-47 szeptember 7-én itt süllyesztette el az első három brit hajót, az SS Rio Carlo-t, az SS Bosnia-t és az SS Gartavont.
1939. október 14-én az U-47 behatolt a brit Home Fleet (Honi Flotta) legfőbb bázisára, a skóciai Scapa Flow-ba. Három torpedója olyan súlyosan megrongálta a HMS Royal Oak csatahajót, hogy az előbb 45°-os szögben megdőlt, majd 15 percen belül elsüllyedt. Az 1200 fős legénységből 852 fő odaveszett, köztük H.E.C. Blagrove ellentengernagy, a 2. csatahajóosztály parancsnoka, Benn sorhajókapitány, a csatahajó parancsnoka, és a tiszteknek több mint a fele. Találatot kapott a HMS Pegasus repülőgép-hordozó, továbbá a HMS Iron Duke csatahajót is, aminek következtében az utóbbi néhány nap múlva szintén elsüllyedt.
A brit Admiralitás, amely mindent megtett, hogy megaláztatását, és az U-47 eredményeit csökkentse, a mai napig tagadja, hogy a Pegasust és az Iron Duke-ot találat érte. Mindenesetre, a háború további szakaszában már egyik hajót sem említik.
Az U-47 visszatérése után Hitler személyesen tüntette ki Günther Prient a Vaskereszt Lovagkeresztjével, a tisztek I. osztályú, a legénység II. osztályú vaskeresztet kaptak. Prient ezután „Stier von Scapa Flow”, azaz „Scapa Flow Bikája”-ként emlegették.
Az U-47 rövid pályafutása alatt elsüllyesztett 30 kereskedelmi hajót (összesen 162 769 BRT), egy hadihajót (29 150 t), megrongált 8 kereskedelmi hajót (62 751 BRT) és egy hadihajót (10 035 t). (A felsorolás nem tartalmazza a Pegasust és az Iron Duke-ot, ez a veszteség a hivatalos brit statisztikákban nem szerepelt, és ma sem szerepel. Ez a két hajó összesen még 32 180 t elsüllyesztett, ill. megrongált hajóteret jelent.)
Az U-47 1941. március 7-én, a HMS Wolverine és a HMS Verity elleni támadás során eltűnt. Pusztulásának oka különböző találgatások tárgya ma is. (a HMS Camellia és HMS Arbutus mélyvízi bombái, mechanikai hiba, saját torpedók robbanása stb.) A teljes személyzet odaveszett: 47 tiszt és tengerész.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás:
753 t (felszínen)
857 t (lemerülve)
1040 t (harckészen)
Hossz: 66,50 m Szélesség: 6,16 m Merülés: 4,74 m Magasság: 9,50 m Hajtómű:
2 db dízelmotor
2 db villanymotor
Teljesítmény:
3200 LE (2353 kW) felszínen
750 LE (551,6 kW) lemerülve
Sebesség:
17,8 csomó (32,9 km/h) felszínen
8,0 csomó (14,8 km/h) lemerülve
Hatótávolság:
16 112 km 10 csomós (18,5 km/h) sebesség mellett, felszínen
167 km 4 csomós (7,4 km/h) sebesség mellett, lemerülve
Fegyverzet:
14 db 4/1 torpedó (orr- / far-cső)
26 db TMA akna
1 db 88 mm-es fedélzeti ágyú
1 db C30 20 mm-es légvédelmi géppuska
Legnagyobb merülés: ~220 m Személyzet: 42–44 fő Parancsnok:Günther Priensorhajóhadnagy
