*Anson * Ark Royal * Australia * Barham * Cornwall * Courageous * Dorsetshire * Duke of York * Eagle * Exeter * Formidable * * Glorious * Hood * Howe * Illustrious * Implacable * Indefetigable * Indomitable * King George V * Leander * Malaya * Nelson * * Prince of Wales * Queen Elizabeth * Ramillies * Renown * Repulse * Resolution * Rodney * Royal Oak * Suffolk * Valiant * * Warspite * York *
HMS Queen Elizabeth csatahajó
A HMS Queen Elizabeth csatahajót, osztályának névadó hajóját, 1912-ben kezdték építeni Portsmouth-ban, és 1915-ben, az első világháború második évében állították szolgálatba. Kezdetben a Dardanelláknál működött, mint az egyetlen modern csatahajó a Törökország elszigetelésére odavezényelt egységek között. A Gallipoli-nál elszenvedett brit vereséget követően visszavonták biztonságosabb vizekre. Ezután a Grand Fleet része volt a háború végéig, de komolyabb harcokban nem vett részt.
A két világháború között a Queen Elizabeth a Home Fleet, majd a Földközi-tengeri Flotta zászlóshajója volt, 1926-ig. Ezután kétszer is átépítették (1926–1927, ill. 1937–1941), új felépítménnyel látták el, megerősítették a páncélzatát, és korszerűsítették a hajtóművét, illetve a fegyverzetét.
1941 júniusában részt vett a megvert brit csapatok Kréta szigetéről való evakuálásában. 1941. december 19-én testvérhajójával, a HMS Valiant-tal együtt Alexandriában tartózkodott, amikor is olasz könnyűbúvárok behatoltak a kikötőbe, és irányított torpedókkal mindkét hajót elsüllyesztették. Ám a sekély vízben a hajók felépítménye a hajótest nagy részével együtt a felszín fölött maradt, az olasz kommandósokat pedig elfogták. A briteknek így lehetőségük volt fenntartani a normális tevékenység látszatát a hajók fedélzetén, annak érdekében, hogy az ellenséges légi felderítésben két sértetlen, harcképes hajó benyomását keltsék. A háborúnak ebben a szakaszában a briteknek szükségük is volt ez efféle csínyekre, hiszen korántsem voltak olyan erősek a Földközi-tengeren, mint azt a tengelyhatalmakkal elhitetni igyekeztek.
Ideiglenes kijavítása után a Queen Elizabeth a Szuezi-csatornán keresztül, Afrika megkerülésével az Egyesült Államokba hajózott, ahol 1943 júniusáig tartó teljes felújításon esett át. Újbóli szolgálatba állása után egy rövid ideig a Home Fleet állományában működött, majd 1944 augusztusában áthelyezték a brit Keleti Flottához. Részt vett a japán csapatok bombázásában, Indonéziában, illetve járőrfeladatokat látott el. A háború után az érdemdús csatahajót 1946-ban végleg kivonták a szolgálatból, majd 1948-ban leselejtezték.
Általános jellemzők
Vízrebocsátás: 1913. október 16.
Szolgálatba állítás: 1915. január 19.
Vízkiszorítás:
-
32 468 t (üresen)
-
36 300 t (harckészen)
Hossz:
-
195,0 m (teljes)
-
193,4 m (vízvonalban)
Szélesség: 27,6 m
Merülés: 9,3 m
Hajtómű:
-
24 db Babcock & Wilcox gőzkazán
-
4 db Parsons gőzturbina
-
4 db háromszárnyú hajócsavar
Teljesítmény: 75 130 LE (55 243 kW)
Sebesség: 24 csomó (44,5 km/h)
Hatótávolság:
-
16 000 km, 12,5 csomós (23,2 km/h) sebesség mellett
-
7200 km, 21 csomós (38,9 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet (1941):
-
8 db 381 mm-es L/42 ágyú (4x2)
-
10 db 152 mm-es L/45 ágyú (10x1)
-
20 db 113 mm-es L/45 ágyú (10x2)
-
32 db 40,5 mm-es légvédelmi gépágyú
-
50 db 20 mm-es légvédelmi gépágyú
-
4 db 533 mm Ø torpedóvető-cső
Repülőgép: 1 db hidroplán + 1 katapult
Páncélzat:
-
övpáncél: 102–330 mm
-
főfedélzet: 25 mm
-
páncélfedélzet: 25–76 mm
-
barbetták: 102–254 mm
-
válaszfalak: 51–152 mm
-
lövegtornyok: 127–330 mm
-
parancsnoki torony: 102–279 mm
Személyzet: 950–1300 fő
Parancsnokok (a második világháború idején):
-
Renfrew Gotto fregattkapitány (1940. jún. 6.–1940. okt. 31.)
-
Claud Barrington Barry sorhajókapitány (1940. okt. 31.–1942. márc. 31.)
-
Renfrew Gotto fregattkapitány (1942. márc. 31.–1942. november)
-
Reginald Cecil Haskett-Smith fregattkpt. (1942. november–1943. április)
-
Horace Geoffrey Norman sh.kapitány (1943. áprili–1945. febr. 8.)
-
Robert Meyrick Ellis sorhajókapitány (1945. febr. 8.–1946. febr. 13.)
Testvérhajók:
-
HMS Barham
-
HMS Malaya
-
HMS Valiant
-
HMS Warspite
