A HMS Queen Elizabeth csatahajót, osztályának névadó hajóját, 1912-ben kezdték építeni Portsmouth-ban, és 1915-ben, az első világháború második évében állították szolgálatba. Kezdetben a Dardanelláknál működött, mint az egyetlen modern csatahajó a Törökország elszigetelésére odavezényelt egységek között. A Gallipoli-nál elszenvedett brit vereséget követően visszavonták biztonságosabb vizekre. Ezután a Grand Fleet része volt a háború végéig, de komolyabb harcokban nem vett részt.
A két világháború között a Queen Elizabeth a Home Fleet, majd a Földközi-tengeri Flotta zászlóshajója volt, 1926-ig. Ezután kétszer is átépítették (1926–1927, ill. 1937–1941), új felépítménnyel látták el, megerősítették a páncélzatát, és korszerűsítették a hajtóművét, illetve a fegyverzetét.
1941 júniusában részt vett a megvert brit csapatok Kréta szigetéről való evakuálásában. 1941. december 19-én testvérhajójával, a HMS Valiant-tal együtt Alexandriában tartózkodott, amikor is olasz könnyűbúvárok behatoltak a kikötőbe, és irányított torpedókkal mindkét hajót elsüllyesztették. Ám a sekély vízben a hajók felépítménye a hajótest nagy részével együtt a felszín fölött maradt, az olasz kommandósokat pedig elfogták. A briteknek így lehetőségük volt fenntartani a normális tevékenység látszatát a hajók fedélzetén, annak érdekében, hogy az ellenséges légi felderítésben két sértetlen, harcképes hajó benyomását keltsék. A háborúnak ebben a szakaszában a briteknek szükségük is volt ez efféle csínyekre, hiszen korántsem voltak olyan erősek a Földközi-tengeren, mint azt a tengelyhatalmakkal elhitetni igyekeztek.
Ideiglenes kijavítása után a Queen Elizabeth a Szuezi-csatornán keresztül, Afrika megkerülésével az Egyesült Államokba hajózott, ahol 1943 júniusáig tartó teljes felújításon esett át. Újbóli szolgálatba állása után egy rövid ideig a Home Fleet állományában működött, majd 1944 augusztusában áthelyezték a brit Keleti Flottához. Részt vett a japán csapatok bombázásában, Indonéziában, illetve járőrfeladatokat látott el. A háború után az érdemdús csatahajót 1946-ban végleg kivonták a szolgálatból, majd 1948-ban leselejtezték.
Általános jellemzők
Vízrebocsátás: 1913. október 16. Szolgálatba állítás: 1915. január 19. Vízkiszorítás:
