* Andrea Doria * Armando Diaz * Aquila * Bartolomeo Colleoni * Bolzano * Caio Duilio * Conte di Cavour * Eugenio di Savoia * Fiume * *.Giulio Cesare * Giuseppe Garibaldi * Gorizia * Littorio * Luigi Cadorna * Raimondo Montecuccoli * Roma * San Giorgio * Trento * *.Vittorio Veneto * Zara *
RN Eugenio di Savoia könnyűcirkáló
Az RN Eugenio di Savoia, Condottiere-sorozatú, Duca d’Aosta-osztályú könnyűcirkálót 1933 és 1936 között építették a genovai Ansaldo hajógyárban. Nevét a XVII. századi hadvezérről Szavójai Jenő hercegről (Eugène-François duc de Savoie-Caragnano) kapta. Érdekesség, hogy ebben az időben a brit Royal Navy-nél és a német Kriegsmarine-nél is szolgált ilyen nevű hadihajó.
A spanyol polgárháborúban az Eugenio di Savoia részt vett a hazafias erőket támogató olasz akciókban, így a köztársasági kézen lévő Barcelona bombázásában is, 1937-ben. 1938–39-ben, testvérhajójával, az RN Duca d’Aosta-val együtt világkörüli utat tett.
Az Eugenio di Savoia a második világháború elején a La Spezia bázisú 7. cirkálóosztály (Alberto Da Zara altengernagy) 2. hajórajának (Luigi Sansonetti altengernagy) tagjaként, 1940. július 9-én részt vett a Punta Stilo melletti csatában, mely az első összecsapás volt az olasz és a brit haditengerészet között. 1940. december 18-án a Montecuccoli cirkálóval és öt rombolóval együtt Kréta szigetét bombázta.
1942. június 12. és 16. között az Eugenio di Savoia részt vett az olaszok által „június közepei csatának” nevezett hadműveletben (a briteknél: Operation Harpoon) mely a máltai konvoj-csaták egyike volt. Az ütközetben a hajó hatékonyan működött közre a brit HMS Bedouin romboló elsüllyesztésében. 1942. december 4-én, a nápolyi kikötőben egy amerikai légitámadás következtében megsérült. Kijavítása után, visszatért a szolgálatba, de üzemanyaghiány, és a szövetséges légierő fokozott aktivitása miatt bevetéseken már nem vett részt.
Az olasz kapituláció (1943. szeptember 8.) után az Eugenio di Savoia az olasz flotta nagy részével együtt Máltán megadta magát a szövetségeseknek. A háborút követő békeszerződések értelmében a hajót „jóvátétel” fejében, 1950-ben átadták Görögországnak, és a görög haditengerészet Elli (Έλλη) néven hadrendjébe állította. A hajót 1965-ben leszerelték, és 1973-ban fémhulladékként elárverezték.
Általános jellemzők
Vízrebocsátás: 1935. március 16.
Szolgálatba állítás: 1936. január 16.
Vízkiszorítás:
-
8 450 t (üresen)
-
10 539 t (harckészen)
Hossz: 186,9 m
Szélesség: 17,5 m
Merülés: 6,1 m
Hajtómű:
-
6 db Yarrow gőzkazán
-
2 db Belluzzo/Parsons gőzturbina
-
2 db hajócsavar
Teljesítmény: 110 000 LE (80 882 kW)
Sebesség: 36,5 csomó (67,6 km/h)
Hatótávolság: 7 220 km, 14 csomós (26 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet:
-
8 db 152 mm-es L/53 ágyú (4x2)
-
6 db 100 mm-es L/47 ágyú (3x2)
-
8 db 27 mm-es L/54 légvédelmi gépágyú (4x2)
-
12 db 13,2 mm-es légvédelmi gépágyú (6x2)
-
6 db 533 mm Ø torpedóvető-cső
Repülőgépek: 2 db IMAM Ro.43 hidroplán + 1 katapult
Páncélzat:
-
övpáncél: 35–70 mm
-
fedélzet: 35 mm
-
lövegtornyok: 90 mm
-
parancsnoki torony: 100 mm