-


-
 

Menü




A fejezet kategóriái


Naptár
«  Szeptember 2021  »
HKSzeCsPSzoV
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930
 
Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala
  • Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0


    * Algérie * Béarn * Bretagne * Clémenceau * Colbert * Duguay-Trouin * Dunkerque * Dupleix * Duquesne * Émile Bertin * Foch * * Georges Leygues * Jean Bart * Jeanne d'Arc * La Galisoniere * Lorraine * Marseillaise * Montcalm * Paris * Provence * Richelieu * * Strasbourg * Suffren * Tourville *


     

    MN Béarn repülőgép-hordozó
     

      

     

    A MN Béarn-t eredetileg Normandie-osztályú csatahajóként kezdték építeni 1913-ban, de az első világháború alatt megszakították a munkálatokat, és azokat a háború idején nem is folytatták tovább. Annak érdekében, hogy ne foglalja le a dokkot, amelyben épült, 1920-ban vízrebocsátották, de ekkor még a Haditengerészet illetékesei sem igen tudták, hogy mi legyen a további sorsa. 1922-ben döntöttek, hogy a hajót repülőgép-hordozóként fejezik be. A Béarn repülőgép-hordozót végül 1927-ben állították szolgálatba.

    1939. szeptember 3-án, Franciaország hadba lépésekor a Dunkerque és Strasbourg csatahajókból, három könnyűcirkálóból és nyolc rombolóból álló Force de Raid tagjaként részt vett a DKM Admiral Graf Spee utáni hajtóvadászatban.

    1940-ben, a németek franciaországi inváziójának idején a Béarn, valamint a Jeanne d’Arc, és az Émile Bertin cirkálók szállították át a Francia Bank aranykészletét a kanadai Halifaxba. Miközben a hajó az Egyesült Államok keleti partjainál a korábban megrendelt repülőgépek leszállítására várakozott, még a gépek beérkezése előtt aláírták a francia–német fegyverszünetet. Ezek után a Béarn Martinique szigeténél húzódott meg, mivel tisztikara és legénysége kevés hajlandóságot mutatott a britek oldalán tovább harcolni. A szigeten való állomásozás ténylegesen internálást jelentett a Béarn és még számos francia hajó számára, mivel a szövetségesek attól tartottak, hogy ezek az egységek német kézbe kerülhetnek.

    1943-ban az Egyesült Államok olyan nyomást gyakorolt a Béarn és a többi hajó Vichy-párti személyzetére, hogy azok kénytelenek voltak hajóikat átadni a Szabad Franciáknak. 1944-ig a Béarn továbbra is Martinique-on maradt, mikor is az Egyesült Államokba küldték teljes felújításra, mely 1945 márciusáig tartott. Az indokínai háborúban különféle szállítási feladatokat látott el. 1967-ben lebontották.

    A Béarn volt az a repülőgép-hordozó, amely hosszú pályafutása alatt, harci helyzetben egyetlenegy repülőgépet sem indított fedélzetéről.



    Általános jellemzők

    Vízrebocsátás: 1920. április 20.
    Szolgálatba állítás: 1927. május
    Vízkiszorítás:

    • 21 796 t (üresen)
    • 27 951 t (harckészen)

    Hossz:

    • 182,6 m (teljes)
    • 175,6 m (vízvonalban)

    Szélesség: 35,2 m
    Merülés: 9,3 m
    Hajtómű:

    • 12 db kazán
    • 2 db Parsons gőzturbina
    • 2 db dugattyús gőzgép
    • 4 db háromszárnyú hajócsavar

    Teljesítmény: 37 211 LE (27 361 kW)
    Sebesség: 21,5 csomó (39,8 km/h)
    Hatótávolság: 13 000 km 10 csomós (18,9 km/h) sebesség mellett
    Fegyverzet:
          1927-ben:

    • 8 db 155 mm-es L/50 ágyú
    • 6 db 75 mm-es L/50 légvédelmi ágyú
    • 16 db 13,2 mm-es légvédelmi gépágyú (1935)
    • 4 db 550 mm Ø torpedóvető-cső

          1944 után:

    • 4 db 127 mm-es L/38 kettős célú ágyú
    • 24 db 40 mm-es légvédelmi gépágyú
    • 26 db 20 mm-es légvédelmi gépágyú

    Repülőgépek: 35–40 db
    Páncélzat:

    • övpáncél: 83 mm
    • repülőfedélzet: 25 mm
    • páncélfedélzet: 24–120 mm

    Személyzet: 651–875 fő