A HMS Duke of York a Brit Királyi Haditengerészet V. György-osztályú csatahajója volt. Az 1941-ben szolgálatba állított hajó az egyik legmodernebb brit hadihajónak minősült a második világháború során.
1941 decemberében a Duke of York fedélzetén utazott az Egyesült Államokba Winston Churchill brit miniszterelnök, hogy találkozzon Franklin D. Roosevelt amerikai elnökkel. 1942 tavaszán az Atlanti-óceán északi részén kísért konvojokat, majd 1942 októberében részt vett a szövetségesek észak-afrikai partraszállásában, bár feladata csak a repülőgép-hordozó anyahajók védelme volt.
1943. december 26-án a Duke of York tagja volt a Királyi Haditengerészet azon kötelékének, amely harcba keveredett a német DKM Scharnhorst csatacirkálóval. Az ütközet során a Scharnhorst számos találatot ért el a Duke of York-on, de utóbbi 356 mm-es gránátjaival megrongálta a Scharnhorst egyik lövegtornyát és egy kazánját. Ezt követően a Scharnhorst megpróbált elmenekülni a szövetséges hajók elől, de számos torpedótalálat érte, és végül a Duke of York ismét lőtávolságba tudott kerülni. A 10 és fél órás csata eredményeképpen a szövetséges hajók elsüllyesztették a Scharnhorst-ot.
1945-ben a Duke of York-ot kinevezték a csendes-óceáni brit flotta zászlóshajójává, de útközben hajtómű-problémái támadtak és csak Japán megadása után ért a csendes-óceáni hadszíntérre.
A háború után a Duke of York 1951-ig aktív szolgálatban maradt, 1957-ben azonban törölték a haditengerészet jegyzékéből és még ugyanazon évben elbontották
Általános jellemzők
Vízrebocsátás: 1940. február 28. Szolgálatba állítás: 1941. november 4. Vízkiszorítás:
38 608 t (üresen)
45 517 t (harckészen)
Hossz:
227, 1 m (teljes)
225, 6 (vízvonalnál)
Árbocmagasság: 31,4 m Szélesség: 31,4 m Merülés: 10,5 m Hajtómű:
