* Akagi * Amagi * Chuyo * Fuso * Haruna * Hiei * Hiryu * Hyuga * Junyo * Kaga * Kirishima * Musashi * Mutsu * Nagato * Ryuho * Ryujo * Shinano * Soryu * Unryu * Yamashiro * Yamato * Zuiho * Zuikaku *

---

 

Nagato csatahajó
長門
 

  

 

A Nagato az első kizárólag japán tervezésű csatahajó volt, róla nevezték el a két egységből álló Nagato-osztályt, testvérhajója a Mutsu.1920-as üzembeállítása után a Nagato az első olyan csatahajó volt, amelyet az akkor világviszonylatban legerősebb 406 mm kaliberű lövegekkel szereltek fel. A hajó 1933 és 1936 között teljes átépítésen esett át.

1941. december 2.-án a Nagato rádiósa Isoruko Yamamoto tengernagy parancsára leadja a 676-os jelzést: „Másszátok meg a Nitaka hegyét" – azt a parancsot, amely arra utasítja Chichi Nagumo tengernagy 1. japán flottáját, amely hat repülőgép-hordozóból (Akagi, Hiryu, Kaga, Soryu, Sókaku, Dzuikaku), 2 csatahajóból (Hiei és Kirishima), 2 nehéz- és 1 könnyűcirkálóból, 9 rombolóból, 3 tengeralattjáróból és 8 tartályhajóból állt, hogy támadja meg az amerikai Pearl Harbor hadikikötőjét.

A midway-i csatában, 1942 júniusában a Nagato néhány száz mérföldre a repülőgép-anyahajók mögött lett bevetve, és nem volt érintkezése az ellenséggel. Később főleg gyakorló és szállítási bevetéseken vett részt. Itt is megfigyelhető az az általános tendencia, hogy a hadiflották legerősebb hajóit általában inkább elrettentésre használják, mintsem operációs feladatokra, hiszen, ha esetleg elveszítik a flotta ékkövét, saját soraikat demoralizálják, az ellenséget pedig motiválják.

A Philippin-tengeri csatánál a Nagato a Hiyo repülőgép-anyahajó harckötelékéhez tartozott, ennek ellenére nem szenvedett sérülést a légitámadások következtében. A főlövegek első ízben az amerikai torpedóbombázók alakzataira tüzeltek.

1944 júliusában a Nagato-t felszerelték egyszerű radarkészülékekkel és egy infravörös felismerő rendszerrel. 1944 októberében a Nagato részt vett a Leyte öböl-i csatában. A harcköteléke tűz alá vette Clifton Sprague admirális repülőgép-anyahajóit. Eközben több légitámadás közben megsérült és a legénység 40 matróza elesett. A Nagato-t különböző kerülőutakon a Yamato és Kongo csatahajók Kure-ba visszavontatták és a fogyó olajkészletek és hiányzó sikeresélyek miatt nem vett részt további hadműveletekben.

1945. június 1-én leszerelték a hajó legtöbb légelhárító ütegét és keresőfényszórókat, majd a szomszédos hegyekben állították fel ezeket. A hozzátartozó kiszolgáló személyzetet is elrendelték. A Nagato-t ezután repülők ellen álcázták, miközben a kéményt is leszerelték. 1945. július 18.-án a Nagato-t amerikai repülőgépek megtámadták és a bombák által megsérült a híd és a fedélzet. A hajó parancsnoka, Otsuka Miki ellentengernagy és 50 matróza a támadás következtében elesett.

Az 1945. szeptember 2.-i japán kapituláció után a Nagato amerikai kézbe került. Az US Navy először Eniwetok-ba, majd a Bikini-zátonyhoz vontatta a hajót, ahol lehorgonyozták. Célként kellett szolgálnia az USA atomkísérleteihez. Miután viszonylag épségben átvészelte az első repülőgépről ledobott atombomba robbanását, egy második, 27 m mélységben indított bomba által olyan sérüléseket szenvedett, hogy néhány nappal később, 1946. július 29.-én felborul és elsüllyed. Az a tény, hogy olyan lassan süllyedt el, bebizonyította, hogy a páncélozás ilyen találatot is kibírt volna, persze a legénység nem élte volna túl.


Általános jellemzők

Vízrebocsátás: 1919. november 9.
Szolgálatba állítás: 1920. november 15.
Vízkiszorítás:

• 33 800 t (1936 előtt)
• 39 120 t (1936 után)

Hosszúság: 224,94 m
Szélesség:

• 29 m (1936 előtt)
• 34,5 m (1936 után)

Merülés:

• 9,10 m (1936 előtt)
• 9,49 m (1936 után)

Hajtómű (1936 után):

• 10 db olajtüzelésű Kampon gőzkazán
• 4 db Gihon gőzturbina
• 4 db háromszárnyú hajócsavar

Teljesítmény (1936): 82 000 LE (60 294 kW)
Sebesség: 26,5 csomó (49 km/h)
Hatótávolság: 10 200 km 16 csomós (29,6 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet:
      1921–1936 között:

• 8 db 406 mm-es ágyú (4x2)
• 20 db 140 mm-es ágyú
• 4 db 80 mm-es légvédelmi ágyú
• 8 db 530 mm Ø torpedóvető-cső

      1936 után

• 8 db 406 mm-es ágyú (4x2)
• 18 majd 16 db 140 mm-es ágyú
• 8 db 127 mm-es légvédelmi ágyú (4x2)
• 20 db 25 mm-es légvédelmi ágyú

Repülőgépek: 3 db hidroplán
      Típusai:

• Kawanishi E7
• Kawanishi E8
• Aichi E13
• Mitsubishi F1

Páncélzat:

• vízvonal: 102–307 mm
• lövegtornyok: 204–307 mm
• pagoda: 300 mm
• fedélzet: 38–65 mm
• főfedélzet: 70 mm

Legénység: 1360–1368 fő
Parancsnokok (a második világháború idején):

• Hideo Yano sorhajókapitány (1941. aug. 11.–1942. nov. 10.)
• Sojiro Hisamune sorhajókapitány (1942. nov. 10.–1943. aug. 2.)
• Mikio Hayakawa sh.kapitány/ell.tengernagy (1943. aug. 2.–1943. dec. 25.)
• Yuji Kobe sorhajókapitány/ell.tengernagy (1943. dec. 25.–1944. dec. 20.)
• Kiyomi Shibuya sorhajókapitány (1944. dec. 20.–1945. ápr. 27.)
• Otsuka Miki ellentengernagy (1945. ápr. 27.–1945. júl. 18. †)
• Masamichi Ikeguchi ellentengernagy (1945. júl. 18.–1945. aug. 20.)
• Sugino Shuichi sorhajókapitány (1945. aug. 20.–1945. szept. 2.)

Testvérhajó: Mutsu