-


-
 

Menü




A fejezet kategóriái


Naptár
«  Április 2024  »
HKSzeCsPSzoV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930
 
Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala
  • Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0


    * Akagi * Amagi * Chuyo * Fuso * Haruna * Hiei * Hiryu * Hyuga * Junyo * Kaga * Kirishima * Musashi * Mutsu * Nagato * Ryuho * Ryujo * Shinano * Soryu * Unryu * Yamashiro * Yamato * Zuiho * Zuikaku *


     

    Nagato csatahajó
    長門

     

      

     

    A Nagato az első kizárólag japán tervezésű csatahajó volt, róla nevezték el a két egységből álló Nagato-osztályt, testvérhajója a Mutsu.1920-as üzembeállítása után a Nagato az első olyan csatahajó volt, amelyet az akkor világviszonylatban legerősebb 406 mm kaliberű lövegekkel szereltek fel. A hajó 1933 és 1936 között teljes átépítésen esett át.

    1941. december 2.-án a Nagato rádiósa Isoruko Yamamoto tengernagy parancsára leadja a 676-os jelzést: „Másszátok meg a Nitaka hegyét" – azt a parancsot, amely arra utasítja Chichi Nagumo tengernagy 1. japán flottáját, amely hat repülőgép-hordozóból (Akagi, Hiryu, Kaga, Soryu, Sókaku, Dzuikaku), 2 csatahajóból (Hiei és Kirishima), 2 nehéz- és 1 könnyűcirkálóból, 9 rombolóból, 3 tengeralattjáróból és 8 tartályhajóból állt, hogy támadja meg az amerikai Pearl Harbor hadikikötőjét.

    A midway-i csatában, 1942 júniusában a Nagato néhány száz mérföldre a repülőgép-anyahajók mögött lett bevetve, és nem volt érintkezése az ellenséggel. Később főleg gyakorló és szállítási bevetéseken vett részt. Itt is megfigyelhető az az általános tendencia, hogy a hadiflották legerősebb hajóit általában inkább elrettentésre használják, mintsem operációs feladatokra, hiszen, ha esetleg elveszítik a flotta ékkövét, saját soraikat demoralizálják, az ellenséget pedig motiválják.

    A Philippin-tengeri csatánál a Nagato a Hiyo repülőgép-anyahajó harckötelékéhez tartozott, ennek ellenére nem szenvedett sérülést a légitámadások következtében. A főlövegek első ízben az amerikai torpedóbombázók alakzataira tüzeltek.

    1944 júliusában a Nagato-t felszerelték egyszerű radarkészülékekkel és egy infravörös felismerő rendszerrel. 1944 októberében a Nagato részt vett a Leyte öböl-i csatában. A harcköteléke tűz alá vette Clifton Sprague admirális repülőgép-anyahajóit. Eközben több légitámadás közben megsérült és a legénység 40 matróza elesett. A Nagato-t különböző kerülőutakon a Yamato és Kongo csatahajók Kure-ba visszavontatták és a fogyó olajkészletek és hiányzó sikeresélyek miatt nem vett részt további hadműveletekben.

    1945. június 1-én leszerelték a hajó legtöbb légelhárító ütegét és keresőfényszórókat, majd a szomszédos hegyekben állították fel ezeket. A hozzátartozó kiszolgáló személyzetet is elrendelték. A Nagato-t ezután repülők ellen álcázták, miközben a kéményt is leszerelték. 1945. július 18.-án a Nagato-t amerikai repülőgépek megtámadták és a bombák által megsérült a híd és a fedélzet. A hajó parancsnoka, Otsuka Miki ellentengernagy és 50 matróza a támadás következtében elesett.

    Az 1945. szeptember 2.-i japán kapituláció után a Nagato amerikai kézbe került. Az US Navy először Eniwetok-ba, majd a Bikini-zátonyhoz vontatta a hajót, ahol lehorgonyozták. Célként kellett szolgálnia az USA atomkísérleteihez. Miután viszonylag épségben átvészelte az első repülőgépről ledobott atombomba robbanását, egy második, 27 m mélységben indított bomba által olyan sérüléseket szenvedett, hogy néhány nappal később, 1946. július 29.-én felborul és elsüllyed. Az a tény, hogy olyan lassan süllyedt el, bebizonyította, hogy a páncélozás ilyen találatot is kibírt volna, persze a legénység nem élte volna túl.



    Általános jellemzők

    Vízrebocsátás: 1919. november 9.
    Szolgálatba állítás: 1920. november 15.
    Vízkiszorítás:

    • 33 800 t (1936 előtt)
    • 39 120 t (1936 után)

    Hosszúság: 224,94 m
    Szélesség:

    • 29 m (1936 előtt)
    • 34,5 m (1936 után)

    Merülés:

    • 9,10 m (1936 előtt)
    • 9,49 m (1936 után)

    Hajtómű (1936 után):

    • 10 db olajtüzelésű Kampon gőzkazán
    • 4 db Gihon gőzturbina
    • 4 db háromszárnyú hajócsavar

    Teljesítmény (1936): 82 000 LE (60 294 kW)
    Sebesség: 26,5 csomó (49 km/h)
    Hatótávolság: 10 200 km 16 csomós (29,6 km/h) sebesség mellett
    Fegyverzet:
          1921–1936 között:

    • 8 db 406 mm-es ágyú (4x2)
    • 20 db 140 mm-es ágyú
    • 4 db 80 mm-es légvédelmi ágyú
    • 8 db 530 mm Ø torpedóvető-cső

          1936 után

    • 8 db 406 mm-es ágyú (4x2)
    • 18 majd 16 db 140 mm-es ágyú
    • 8 db 127 mm-es légvédelmi ágyú (4x2)
    • 20 db 25 mm-es légvédelmi ágyú

    Repülőgépek: 3 db hidroplán
          Típusai:

    • Kawanishi E7
    • Kawanishi E8
    • Aichi E13
    • Mitsubishi F1

    Páncélzat:

    • vízvonal: 102–307 mm
    • lövegtornyok: 204–307 mm
    • pagoda: 300 mm
    • fedélzet: 38–65 mm
    • főfedélzet: 70 mm

    Legénység: 1360–1368 fő
    Parancsnokok (a második világháború idején):

    • Hideo Yano sorhajókapitány (1941. aug. 11.–1942. nov. 10.)
    • Sojiro Hisamune sorhajókapitány (1942. nov. 10.–1943. aug. 2.)
    • Mikio Hayakawa sh.kapitány/ell.tengernagy (1943. aug. 2.–1943. dec. 25.)
    • Yuji Kobe sorhajókapitány/ell.tengernagy (1943. dec. 25.–1944. dec. 20.)
    • Kiyomi Shibuya sorhajókapitány (1944. dec. 20.–1945. ápr. 27.)
    • Otsuka Miki ellentengernagy (1945. ápr. 27.–1945. júl. 18. †)
    • Masamichi Ikeguchi ellentengernagy (1945. júl. 18.–1945. aug. 20.)
    • Sugino Shuichi sorhajókapitány (1945. aug. 20.–1945. szept. 2.)

    Testvérhajó: Mutsu