-


-
 

Menü




A fejezet kategóriái


Naptár
«  November 2024  »
HKSzeCsPSzoV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930
 
Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala
  • Statisztika

    Online összesen: 1
    Vendégek: 1
    Felhasználók: 0


    *Anson * Ark Royal * Australia * Barham * Cornwall * Courageous * Dorsetshire * Duke of York * Eagle * Exeter * Formidable * * Glorious * Hood * Howe * Illustrious * Implacable * Indefetigable * Indomitable * King George V * Leander * Malaya * Nelson *  * Prince of Wales * Queen Elizabeth * Ramillies * Renown * Repulse * Resolution * Rodney * Royal Oak * Suffolk * Valiant *   * Warspite * York *


     

    HMS Indomitable repülőgép-hordozó
     

      

     

    Az 1937–1939 között épült HMS Indomitable repülőgép-hordozót eredetileg Illustrious-osztályú hajóként kezdték építeni, de az építkezés során annyi módosítást hajtottak végre az eredeti terven, hogy az Indomtable inkább tekinthető önálló osztálynak. Az Illustrious-osztály másik három hajójánál több, 36 helyett 55 repülőgép befogadására volt alkalmas. 1941-ben állították szolgálatba.

    1941 novemberében az Indomitable-nek Szingapúrban csatlakoznia kellett volna a HMS Prince of Wales csatahajóhoz és a HMS Repulse csatacirkálóhoz, amelyek a kísérő hajókkal együtt képezték a Force Orange elnevezésű, a japánok elriasztása céljából létrehozott hajócsoportot. (Thomas Phillips altengernagy). Azonban előzőleg az Indomitable, első útján, a Karib tengeren zátonyra futott, és a japán támadásig nem tudott elérni Szingapúrba, hogy a szükséges légitámogatást biztosítsa a Force Orange számára. Ez végzetesnek bizonyult, ugyanis Phillips enélkül próbálta megakadályozni a japánok malajziai partraszállását, és a vadászfedezet hiánya döntően hozzájárult a két brit óriás pusztulásához.

    Szingapúr, Hong-Kong és Burma eleste után, 1942 elején a brit flotta átcsoportosította erőit a Távol-Keleten. Az Indomitable és (fél)testvérhajója, a HMS Formidable az átszervezett Keleti Flotta (James Somerville tengernagy) része lett, a flotta harmadik hordozója az ebben az időben már reménytelenül elavult HMS Hermes volt.

    1942. áprilisban Somerville megpróbálta csapdába csalni a japánok repülőgép-hordozóból álló csapásmérő erejét (Chuichi Nagumo tengernagy) az Indiai-óceánon. Az akciót a brit hírszerzés hiányos vagy téves adataira támaszkodva szervezték, így az kudarcot vallott, mivel nem sikerült rátalálni az ellenséges flottára. Napokig tartó keresés után a tengernagy visszavonta a gyors brit hordozókat Bombay-be, ezzel lehetővé tette a japánoknak a légi fedezet nélkül maradt lassabb egységek, többek között a HMS Cornwall és Dorsetshire nehézcirkálók elsüllyesztését. (Somerville-nek ezúttal nem védtelen ellenféllel volt dolga, mint Mers-el-Kebirnél.)

    1942 májusában az Indomitable részt vett az Ironclad-hadműleletben (Francia-Madagaszkár ellen végrehajtott invázió), amellyel a britek ki akarták zárni annak a lehetőségét, hogy a japánok foglalják el, és tengeralattjáró-bázisként használják a szigetet. Az „invázió” (inkább lerohanás) támogatására a britek az Indomitable-en kívül a HMS Illustrious hordozót, a HMS Ramillies csatahajót és számos kísérő egységet vonultattak fel. A mindössze 8000 gyarmati katonával, és néhány elavult üteggel rendelkező Vichy-hű franciák itt is ellenálltak, a harcok napokig tartottak, de kimenetelük nem lehetett kétséges. A britek ezután a szigetet átadták a Szabad Franciáknak.

    Az Indomitable 1942. júliusban visszatért az Egyesült Királyságba, majd hamarosan a Földközi-tengerre vezényelték, ahol augusztus közepén a Gibraltár bázisú Force H kötelékében, részt vett a Pedestal-hadműveletben, melynek során súlyos sérüléseket szenvedett német Junkers Ju 87-es (Stuka) zuhanóbombázók támadása következtében. A gibraltári sürgősségi javítások után, a teljes helyreállítást az Egyesült Államokban végezték.

    1943. június 17-én újra a Force H kötelékébe vezényelték, ám a szicíliai partraszállás támogatása közben ismét megsérült, ezúttal egy olasz bombázó torpedójától, amit egy újabb, az USA-ban végzett javítás követett.

    Az Indomitable 1944 elején visszatért a Távol-Keleti Flottához, majd a HMS Victorious hordozó társaságában, amelyhez később az Illustrious is csatlakozott, augusztus–szeptemberben részt vett a Szumátra, a Nicobar-szigetek és a Medan elleni akciókban. 1945. május 4-én átesett egy kamikaze-támadáson, amelyből a repülőfedélzet páncélzatának köszönhetően, súlyosabb károk nélkül került ki. Augusztusban jelen volt Hong Kong megszállásánál.

    1945 novemberében a hajó hazatért az Egyesült Királyságba. 1947-bentartalékállományba helyezték, 1947–1949 között felújították. 1953-ban egy belső robbanás következtében súlyosan megrongálódott. 1955-ben hulladékként eladták.


    Általános jellemzők

    Vízrebocsátás: 1940. március 25.
    Szolgálatba állítás: 1941. október 10.
    Vízkiszorítás:

    • 23 207 t (üresen)
    • 28 919 t (harckészen)

    Hossz:

    • 230,88 m (hajótest)
    • 229,20 m (repülőfedélzet)

    Szélesség:

    • 29,23 m (hajótest)
    • 25,44 m (repülőfedélzet)

    Merülés: 8,96 m
    Hajtómű:

    • 6 db Admiralty gőzkazán
    • 3 db Parsons gőzturbina
    • 3 db hajócsavar

    Teljesítmény: 111 000 LE (81 628 kW)
    Sebesség: 30,5 csomó (56,5 km/h)
    Hatótávolság: 20 400 km, 14 csomós (25,9 km/h ) sebesség mellett
    Fegyverzet:
          1941-ben:

    • 16 db 114,3 mm-es L/45 légvédelmi ágyú (8x2)
    • 48 db 40 mm-es légvédelmi gépágyú (6x8)
    • 8 db 20 mm-es légvédelmi gépágyú

          1943-ban:

    • 16 db 114,3 mm-es L/45 légvédelmi ágyú (8x2)
    • 48 db 40 mm-es légvédelmi gépágyú (6x8)
    • 26 db 20 mm-es légvédelmi gépágyú (8x2; 10x1)

          1944-ben:

    • 16 db 114,3 mm-es L/45 légvédelmi ágyú (8x2)
    • 60 db 40 mm-es légvédelmi gépágyú (6x8; 2x4; 2x2)
    • 56 db 20 mm-es légvédelmi gépágyú (20x2; 16x1)

          1945-ben:

    • 16 db 114,3 mm-es L/45 légvédelmi ágyú (8x2)
    • 73 db 40 mm-es légvédelmi gépágyú (6x8; 2x4; 2x2; 13x1)
    • 36 db 20 mm-es légvédelmi gépágyú (12x2; 12x1)

    Repülőgépek:

    • 55 db Seafire és Albatros repülőgép (1943)
    • 45 db Hellcat és Avenger repülőgép (1945)

    Páncélzat:

    • övpáncél: 114 mm
    • fedélzet 112 mm
    • válaszfalak: 114 mm

    Személyzet: 2100 fő
    Parancsnokok (a második világháború idején):

    • Harold Edward Morse sorhajókapitány (1941. júl. 4.–1942. jan. 4.)
    • Thomas Hope Troubridge sorhajókapitány (1942. jan. 4.–1942. szept. 30.)
    • Guy Grantham sorhajókapitány (1942. szept. 30.–1943. augusztus)
    • Patrick William Wootten Wootten sh.kapitány (1943. augusztus–1943. [?])
    • Henry Ramsden James Ughtred sh.kapitány (1943. [?] –1943 nov. 2.)
    • John Arthur Symons Eccles sh.kapitány (1943. nov. 2.–1944. jan. 24.)
    • Eric Roland Oddie fregattkapitány (1944. jan. 24.–1944. jan. 30)
    • John Arthur Symons Eccles sh.kapitány (1944. jan. 30.–1945. dec. 28.)