* Admiral Graf Spee * Admiral Hipper * Admiral Scheer * Bismarck * Blücher * Emden * Gneisenau * Graf  Zeppelin * * Karlsruhe * Köln * Königsberg * Lützow * Nürnberg * Prinz Eugen * Scharnhorst * Schlesien * Schleswig-Holstein * Tirpitz * * U-47 *

---

 

DKM Gneisenau csatacirkáló
 

     

 

A DKM Gneisenau csatacirkálót 1936. december 8-án bocsátották vízre, majd 1938. május 21-én állították hadrendbe. Páncélzata vetekedett bármelyik csatahajó páncélzatával, így ha valamivel nagyobb lövegei lettek volna, akár a csatahajó besorolást is megkapta volna. Csatacirkálóként a britek sorolták be a hajót, a németeknél a Gneisenau és testvérhajója, a DKM  Scharnhorst is csatahajóként volt megnevezve. A hajók egy csatahajó páncélvédettségével, egy cirkáló sebességével és egy első világháborús csatacirkáló tűzerejével rendelkeztek, a légvédelmi tüzérséget figyelmen kívül hagyva. Ez a két hajó tekintélyes és gyors hajónak számított, és mindig együtt emlegették őket. Becenevüket, a "ronda-nővérek"-et a britek akasztották rájuk, mivel mindig együtt jártak, és hoztak pusztulást a brit hajókra.

A Gneisenau kilenc darab, 280 mm-es löveggel rendelkezett, melyek bár nagy lőtávolsággal, de kis rombolóerővel bírtak, nem voltak egy szinten a kor csatahajóinak 380 mm-es lövegeivel. A Scharnhorst és testvérhajója, a Gneisenau nagy hatótávolságú hajók voltak, és ez alkalmassá tette őket a kereskedelmi hajók elleni portyára.

1939. október 8-án a DKM Köln könnyűcirkálóval és 9 rombolóval a DKM Deutschland "zsebcsatahajó" keresésére indult. Ezután a Scharnhorsttal együtt elsüllyesztette az HMS Rawalpindi cirkálót. 1940-ben Norvégia inváziójában vett részt. Megsérült, majd kijavították. 1941-ben a Berlin hadműveletben a Scharnhorsttal összesen 22 szövetséges szállítóhajót süllyesztett el. 1941 áprilisában egy légitámadás során megsérült, és az év végéig Brestben volt javítás alatt.

1942. február 11. és 13. között a Scharnhorsttal, a DKM Prinz Eugen nehézcirkálóval és több kisebb hajóval részt vett a Cerberus hadműveletben, amikor is a hajók elhagyták Brestet és több mint tizenkét órán keresztül észrevétlenül haladtak, majd megérkeztek a Doveri-szoroshoz. A Brit Királyi Légierő (Royal Air Force, RAF), a Brit Flottalégierő (Fleet Air Arm, FAA) és a parti tüzérség támadásainak ellenére február 13-ára minden hajó elérte végcélját, a németországi kikötőket. A hadműveletet „Csatornafutam” néven is emlegetik. A The Times így írt az esetről: „Ciliax altengernagynak sikerült, ami Medina Sidonia hercegnek nem. Semmi nem sértette meg jobban a tengeri hatalmunk becsületét a tizenhetedik század óta. (…) Ez a Királyi Haditengerészet azon legendájának végét jelenti, miszerint soha nem jutott át ellenséges hadiflotta a csatornán, háború idején.”

1942. februárban egy légitámadás során a hajó orr-része nagyméretű bombatalálatot kapott és egészen az "A" toronyig tönkrement, a hajóból csak a hátsó 185 m hosszú törzsdarab maradt használható. Április 4-én Gotenhafenbe (Gdyniába) küldték, ahol a hajót 1942. július 1-jén szolgálaton kívül helyezték, és megkezdték a javítását és átépítését.

1942-ben, az átépítés során tervbe vették egy az eredetinél 10 m-relhosszabb orr-rész beépítését és a 28 cm-es ágyúk lecserélését 38 cm-es ágyúkra. Az átépítés azonban a Scharnhorst elsüllyesztése után abbamaradt, mert Hitler a nagy egységek helyett messzemenőkig a tengeralattjárókat részesítette előnyben. Az "A" torony 3 lövege Hoek van Hollandra (Rajna-torkolat), a többi pedig Norvégiába került mint partvédő ágyú.

A háború végén, 1945. március 27-én a németek Gotenhafen (Gdynia) kikötőjének bejáratában mint blokádhajót elsüllyesztették. 1947-től 1951-ig a lengyelek (oroszok) a kikötő működésének a biztosítására a helyszínen lebontották.


Általános jellemzők

Vízrebocsátás: 1936. december 8.
Szolgálatba állítás: 1938. május 21.
Vízkiszorítás:

• 31 552 t (üresen)
• 38 900 t (harckészen)

Hossz:

• 235 m (teljes)
• 226 m (vízvonalnál)

Szélesség: 30,0 m
Merülés: 9,93 m
Hajtómű:

• 12 db gőzkazán
• 3 db dízelmotorokkal kombinált gőzturbina
• 3 db háromszárnyú, 4,8 m Ø hajócsavar

Teljesítmény: 152 000 LE (111 762 kW)
Hatótávolság: 16 306 km
Fegyverzet:

• 9 db 280 mm-es ágyú (3x3)
• 12 db 150 mm-es ágyú
• 14 db 105 mm-es ágyú
• 16 db 37 mm-es légvédelmi gépágyú
• 10 db 20 mm-es légvédelmi gépágyú (később 37 mm-esre cserélték)
• 6 db 533 mm Ø torpedóvető-cső

Repülőgépek: 3db Arado Ar 196A hidroplán + 1 db katapult
Páncélzat:

• övpáncél: 350 mm
• fedélzet: 95 mm
• ágyútornyok: 320 mm
• parancsnoki torony: 350 mm

Legénység: 1968 fő

• 60 tiszt
• 1908 tengerész

Parancsnokok:

• Erich Förste sorhajókapitány (1938. május 21.–1939. november 25.)
• Harald Netzbandt sorhajókapitány (1939. november 26.–1940. augusztus 19.)
• Otto Fein sorhajókapitány (1940. augusztus 20.–1942. április 14.)
• Rudolf Peters sorhajókapitány (1942. április 15.–1942. április 17.)
• Wolfgang Kähler fregattkapitány (1942. május–1942. július)

Testvérhajó: DKM Scharnhorst