Az Unryu egyike volt annak a három repülőgép-hordozónak, amely elkészült abból a 16-ból, melyek megépítését az 1942-es japán flottaépítési (Kai-Maru 5) programban határozták el. A hajók gyors megépítésének érdekében, az osztály tervezésénél az egyszerűbb, könnyűszerkezetes Hiryu-osztályt vették alapul, nem pedig a kifinomultabb Taiho-osztályt.
Az Unryu-t 1944 augusztusában állították szolgálatba, pályafutása rövid és tragikus volt. 1944. december 17-én a Shigure, Momi és Hinoki rombolók kíséretében elhagyta Kure kikötőjét, úticélja a fülöp-szigeteki Manila volt. Fedélzetén 30 db Yokoshuka MXY-7 Oka rakétahajtású kamikaze-repülőgépet szállított, a várható szövetséges partraszállás fenyegette Luzon sziget védelmének megerősítésére.
December 19-én az amerikai USS Redfish tengeralattjáró négy torpedót lőtt ki az Unryu-ra, amelyek közül egy a hajó jobb oldalán, a parancsnoki torony közelében csapódott be. Az Unryu jobb oldali fegyvereivel még megpróbált védekezni, ám a tengeralattjáró második támadása során kilőtt torpedó felrobbantotta az Oka gépeket és azok üzemanyagát. A robbanás következtében az Unryu 30°-kal megdőlt, és Konishi kapitány kiadta a parancsot a hajó elhagyására. További hét perc leforgása alatt a dőlés 90°-ra nőtt, és a hajó elsüllyedt. 1238-an vesztették életüket, köztük a kapitány. A Shigure rombolónak mindössze egy tisztet és 146 tengerészt sikerült megmentenie.
Általános jellemzők
Vízrebocsátás: 1943. szeptember 25. Szolgálatba állítás: 1944. augusztus 6. Vízkiszorítás:
17 150 t (üresen)
20 450 t (harckészen)
Hossz:
227,35 m (hajótest)
216,9 m (repülőfedélzet)
Szélesség:
22,1 m (teljes hajótest)
17 m (vízvonalban)
27 m (repülőfedélzet)
Merülés: 8,7 m Hajtómű:
8 db Kampon gőzkazán
4 db gőzturbina
4 db hajócsavar
Teljesítmény: 152 000 LE (111 765 kW) Sebesség: 34 csomó (63 km/h) Hatótávolság: 15 000 km, 18 csomós (33,3 km/h) sebesség mellett Fegyverzet:
