A USS Saratoga a Lexington-osztály második hajója és a US Navy második repülőgép-hordozója volt. Az ötödik Saratoga nevű hajót először csatacirkálónak tervezték, de egy 1922. július 1-i döntés alapján repülőgép-hordozóként fejezték be.
A Saratoga-t legtöbbször csak „Sara"-nak hívták, a testvérhajójával az első olyan hordozó volt, mely kellően gyors volt ahhoz, hogy sikeresen részt tudjon venni a tengeri hadműveletekben. Az 1920-as évek végétől aktívan részt vett új védelmi és támadó technikák kifejlesztésében, amelyekben repülőgép-hordozókat bevetettek. Egy teljes generáció tengerészeti pilótát képeztek ki rajta. 1928. január 28.-án a 200 m hosszú USS Los Angeles léghajó landolt rajta.
Amikor 1941. december 7-én a japánok megtámadták Pearl Harbor-t, a Saratoga szintén a Csendes-óceánon tartózkodott – de értékes, tehát nem feláldozható hajó lévén – a kikötőtől kellő távolságban ahhoz, hogy az előre tudott támadáskor biztonságban legyen. Röviddel később részt vett a Wake-sziget megvédésének kísérletében.
Miközben a hajó Hawaii tágabb környékén operált, 1942. január 11-én Oahu-tól 800 km-re délnyugatra megtorpedózta a japán I–6-os tengeralattjáró. A károk azonban nem voltak jelentősek. Javítás után, 1942. júniusban a Task Force 11-hez (Aubrey W. Fitch altengernagy) csatlakozott, de augusztusban a japánok újra megtorpedózták, ezúttal az I–26-os. Ez már súlyos találat volt, több hónapos javítást vont maga után a Pearl Harbor-i kikötőben. Ezalatt kicserélték a fegyverzetét is. Röviddel a Midway-i csata után ismét részt vehetett harci cselekményekben.
Az első nagy bevetés a Saratoga számára a Guadalcanal körüli csatában, 1942 augusztusában érkezett el majd röviddel később a Salamon-szigeteki csatában vett részt. Augusztus 31-én ismét eltalálta egy torpedó és két hónapra javító-dokkba került.
1942 decemberében a Saratoga a déli Csendes-óceánra hajózott, hogy részt vegyen a rabaul-i japán támaszpontok elleni támadásokban és a Gilbert-szigeteki csatában. A Marshall szigetek elfoglalásában is részt vett 1944 elején, és a brit keleti flottát támogatta 1944 májusában a japánok ellen a kelet-indiai területek elleni támadásokban.
Néhány átépítés után, amelyek által éjszakai bevetésekre is alkalmasak lettek a repülőgépek, a következő akciók az Iwo Jima-i csata és a japán szárazföld támadása voltak. Néhány Tokkotai repülő általi támadás után 1945. február 21-én, ismét javító dokkba kerül. A csendes-óceáni háború befejezése előtt még néhány kisebb bevetésen vett részt, majd 1945 szeptemberében az Operation Magic Carpet keretében szállít vissza amerikaiakat a Csendes-óceánról az USA-ba.
Mivel a Saratoga az US Navy háború utáni flottája számára túl öreg volt, a Bikini szigeteken végrehajtott atombomba kísérletekhez használták fel. 1946. július 25-én egy víz alatti atombomba elsüllyeszti az USS Saratoga-t.
Általános jellemzők
Vízrebocsátás: 1925. április 7. Szolgálatba állítás: 1927. szeptember 16. Vízkiszorítás:
33 000 t (üresen)
43 394 t (harckészen)
Hossz: 270,66 m Szélesség: 32,31 m Merülés: 9,33 m (teljes terhelés) Hajtómű:
16 db vízcsöves kazán
4 db General Electric elektromos hajtású turbina
4 db hajócsavar
Teljesítmény: 210 000 LE (154 450 kW) Sebesség: 33,2 csomó (61,48 km/h) Hatótávolság: 18 000 km Fegyverzet:
8 db 203 mm-es ágyú
12 db 127 mm-es légvédelmi ágyú
16 db légvédelmi gépágyú
16 db légvédelmi géppuska
Páncélzat:
övpáncél: 127–178 mm
fedélzet: 19–51 mm
fegyvertornyok: 19 mm
válaszfalak: 127–178 mm
Repülőgépek(1944): 69 db +1 db katapult
27 db F6F-3 vadászgép
24 db SBD-5 zuhanóbombázó
18 db TBF-1 torpedóbombázó
Személyzet(1942): 2791 fő (repülőszemélyzettel) Parancsnokok(a második világháború idején):
Archibald Hugh Douglas sorhajókapitány (1940. jún. 6.–1942. máj. 12.)
