*Anson * Ark Royal * Australia * Barham * Cornwall * Courageous * Dorsetshire * Duke of York * Eagle * Exeter * Formidable * * Glorious * Hood * Howe * Illustrious * Implacable * Indefetigable * Indomitable * King George V * Leander * Malaya * Nelson *  * Prince of Wales * Queen Elizabeth * Ramillies * Renown * Repulse * Resolution * Rodney * Royal Oak * Suffolk * Valiant *   * Warspite * York *

---

 

HMS Howe csatahajó
 

     

 

A HMS Howe csatahajót a King George V osztály tagjaként, 1937-ben kezdték építeni. Eredeti neve Beatty volt, de 1940-ben átnevezték Howe-ra, így a brit hajók történetében a hatodik hajó lett, amely ezen a néven szerepelt. (Richard Howe a XVIII. század híres brit admirálisa volt.)

1942. augusztusi szolgálatba állítása után, a Home Fleet kötelékében először az Atlanti óceánon szolgált, igyekezvén megakadályozni a német hajók tevékenységét, majd a december 31-i Barents-tengeri csata után, feladata a Szovjetunióba tartó konvojok védelme, és az azokat veszélyeztető német DKM Lützow zsebcsatahajó elfogása volt az Északi-tengeren. A hajót 1943 májusában Winston Churchill miniszterelnök, majd V. György király tüntette ki látogatásával.

1943. május elején a Földközi-tengerre vezényelték, ahol a szicíliai partraszállást (Husky-hadművelet, július 9–10.) támogatta. Ezután a Howe visszatért az algíri bázisra. Itt készítették fel a távol-keleti hadszíntér hadműveleteiben való részvételre. Július 30-án érkezett a ceyloni Colombo-ba. Augusztus 24-én a HMS Victorious és a HMS Indomitable repülőgép-hordozók kísérőjeként részt vett a szumátrai Padang kikötőjének bombázásában. Decemberben a brit a Brit Csendes-óceáni Flotta (Bruce Fraser tengernagy) zászlóshajója lett, mint ilyen Aucklandba és Sydney-be hajózott, ahol az admirális egy sor tárgyalást folytatott a szövetségesekkel a további hadműveletek egyeztetéséről.

A hajót 1945 májusában kivonták a hadműveleti területről, és egy Durbanban végzett felújítás után Cape Town érintésével visszatért Nagy-Britanniába. A háború után, 1949-ben tartalékállományba helyezték, 1957 áprilisában kivonták a szolgálatból, és bontásra eladták.


Általános jellemzők

Vízrebocsátás: 1940. április 9.
Szolgálatba állítás: 1942. augusztus 29.
Vízkiszorítás:

• 39 780 t (üresen)
• 45 220 t (harckészen)

Hossz:

• 227,1 m (teljes)
• 225,6 (vízvonalban)

Szélesség: 31,4 m
Merülés: 9,0 m
Hajtómű:

• 8 db Admiralty gőzkazán
• 4 db Parsons gőzturbina
• 4 db háromszárnyú, 4,42 m Ø hajócsavar

Teljesítmény: 110 000 LE (80 882 kW)
Sebesség: 28,3 csomó (52,4 km/h)
Hatótávolság: 28 900 km 10 csomós (18,6 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet:

• 10 db 356 mm-es ágyú (2x4) (1x2)
• 16 db 133 mm-es ágyú (8x2)
• 32 db 40 mm-es légvédelmi ágyú
• 14 db 40 mm-es Bofors légvédelmi gépágyú
• 65 db 20 mm-es Oerlikon légvédelmi gépágyú

Repülőgépek: 4 db Supermarine Walrus hidroplán + 1 katapult
Páncélzat:

• övpáncél: 137–374 mm
• fedélzet: max. 136 mm
• fő lövegtornyok: 324 mm
• barbetták: 324 mm
• parancsnoki torony: 76–102 mm

Személyzet: 1521 fő (1941-ben)
Parancsnokok (a második világháború idején):

• Charles Henry Lawrence Woodhouse sorhajókapitány (1942. ápr. 3.–1944. márc. 2)
• Henry William Urquhart McCall sorhajókapitány (1944. márc. 2.–1946. febr. 13.)

Testvérhajók:

• HMS Anson
• HMS Duke of York
• HMS King George V
• HMS Prince of Wales