A Zuikaku a Kawasaki vállalat kóbei hajógyárában épült. 1941-ben, Ichibei Yokogawa kapitány parancsnoksága alatt a Zuikakut és a testvérhajó Shokaku-t Chuichi Nagumo tengernagy 1. légiflottájának 5. hordozórajához csatolták. Ez a hajóraj 1941 decemberében része volt a Pearl Harbor elleni csapásmérő egységnek.
1942. január 20-án és 21-én a Zuikaku támadást indított Új-Guinea két kikötővárosa, Rabaul és Lae ellen. 1942 áprilisában az Indiai-óceánon lecsapott a colombói és trincomaleei brit tengerészeti támaszpontokra Srí Lankán és elsüllyesztette a HMS Hermes-t. Májusban a Port Moresby elfoglalására küldték, de mivel az Egyesült Államok hírszerzése tudomást szerzett a japánok terveiről, hajókat tudtak küldeni az offenzíva visszaverésére. A japán vezetés a repülőgép-hordozókat a Korall-tengerre küldte, hogy állítsák meg az amerikaiakat. A kibontakozó csatában repülőgépeinek fele megsemmisült, ezért egy hónappal később nem harcolhatott a midway-i csatában.
A Salamon- majd a Santa Cruz-szigeteknél repülőgépei megrongálták a USS Enterprise-t, az utóbbiban pedig megbénították a USS Hornet-et (a magára hagyott Hornetet később az Akigumo és Makigumo japán rombolók elsüllyesztették).
1943 februárjában Guadalcanal kiürítésénél segédkezett. Májusban az Aleut-szigetekhez rendelték, de az Attu-szigeti szövetséges győzelem után a küldetését felfüggesztették. 1944. június 19-én a Filippínó-tengeri csatában a Taihót és a Shokakut tengeralattjárók elsüllyesztették, így a Zuikakunak kellett elszállítania a megmaradt repülőgépeiket. A csata után már csak a Zuikaku maradt meg abból a hat repülőgép-hordozóból, amelyek Pearl Harbornál harcoltak.
1944 októberében Jisaburo Ozawa admirális északi flottájához csatolták. Október 24-én részt vett az Engaño-foki csatában. Repülőgépeinek nagy részét az Egyesült Államok harmadik flottája lelőtte, a maroknyi megmaradt gépnek sikerült eljutnia Luzonig. A csata során hét torpedó- és kilenc bombatalálat érte. A jobb oldalára dőlő hajóról Ozawa admirális az Ójodo cirkálóra helyezte át parancsnokságát. 13:58-kor kiadták a parancsot a hajó elhagyására és levonták a zászlót. 14:14-kor a Zuikaku átfordult és elsüllyedt a parancsnok Takeo Kaizuka ellentengernaggyal és 842 matrózzal a fedélzetén. 862 embert megmentettek a Wakatsuki és a Kuwa rombolók.
Általános jellemzők
Vízrebocsátás: 1939. november 27. Szolgálatba állítás:1941. szeptember 25. Vízkiszorítás:
26 000 t (üresen)
32 618 t (harckészen)
Hossz: 252,5 m Szélesség: 29,4 m Merülés: 8,8 m Hajtómű:
8 db Kampon kazán
4 db gőzturbina
4 db hajócsavar
Teljesítmény: 160 000 LE (117 647 kW) Sebesség: 34,2 csomó (63,4 km/h) Hatótávolság: 18 000 km 18 csomós (33 km/h) sebesség mellett Fegyverzet:
