* Akagi * Amagi * Chuyo * Fuso * Haruna * Hiei * Hiryu * Hyuga * Junyo * Kaga * Kirishima * Musashi * Mutsu * Nagato * Ryuho * Ryujo * Shinano * Soryu * Unryu * Yamashiro * Yamato * Zuiho * Zuikaku *

---

 

Zuikaku repülőgép-hordozó
瑞鶴
 

  

 

A Zuikaku a Kawasaki vállalat kóbei hajógyárában épült. 1941-ben, Ichibei Yokogawa kapitány parancsnoksága alatt a Zuikakut és a testvérhajó Shokaku-t Chuichi Nagumo tengernagy 1. légiflottájának 5. hordozórajához csatolták. Ez a hajóraj 1941 decemberében része volt a Pearl Harbor elleni csapásmérő egységnek.

1942. január 20-án és 21-én a Zuikaku támadást indított Új-Guinea két kikötővárosa, Rabaul és Lae ellen. 1942 áprilisában az Indiai-óceánon lecsapott a colombói és trincomaleei brit tengerészeti támaszpontokra Srí Lankán és elsüllyesztette a HMS Hermes-t. Májusban a Port Moresby elfoglalására küldték, de mivel az Egyesült Államok hírszerzése tudomást szerzett a japánok terveiről, hajókat tudtak küldeni az offenzíva visszaverésére. A japán vezetés a repülőgép-hordozókat a Korall-tengerre küldte, hogy állítsák meg az amerikaiakat. A kibontakozó csatában repülőgépeinek fele megsemmisült, ezért egy hónappal később nem harcolhatott a midway-i csatában.

A Salamon- majd a Santa Cruz-szigeteknél repülőgépei megrongálták a USS Enterprise-t, az utóbbiban pedig megbénították a USS Hornet-et (a magára hagyott Hornetet később az Akigumo és Makigumo japán rombolók elsüllyesztették).

1943 februárjában Guadalcanal kiürítésénél segédkezett. Májusban az Aleut-szigetekhez rendelték, de az Attu-szigeti szövetséges győzelem után a küldetését felfüggesztették. 1944. június 19-én a Filippínó-tengeri csatában a Taihót és a Shokakut tengeralattjárók elsüllyesztették, így a Zuikakunak kellett elszállítania a megmaradt repülőgépeiket. A csata után már csak a Zuikaku maradt meg abból a hat repülőgép-hordozóból, amelyek Pearl Harbornál harcoltak.

1944 októberében Jisaburo Ozawa admirális északi flottájához csatolták. Október 24-én részt vett az Engaño-foki csatában. Repülőgépeinek nagy részét az Egyesült Államok harmadik flottája lelőtte, a maroknyi megmaradt gépnek sikerült eljutnia Luzonig. A csata során hét torpedó- és kilenc bombatalálat érte. A jobb oldalára dőlő hajóról Ozawa admirális az Ójodo cirkálóra helyezte át parancsnokságát. 13:58-kor kiadták a parancsot a hajó elhagyására és levonták a zászlót. 14:14-kor a Zuikaku átfordult és elsüllyedt a parancsnok Takeo Kaizuka ellentengernaggyal és 842 matrózzal a fedélzetén. 862 embert megmentettek a Wakatsuki és a Kuwa rombolók.


Általános jellemzők

Vízrebocsátás: 1939. november 27.
Szolgálatba állítás:1941. szeptember 25.
Vízkiszorítás:

• 26 000 t (üresen)
• 32 618 t (harckészen)

Hossz: 252,5 m
Szélesség: 29,4 m
Merülés: 8,8 m
Hajtómű:

• 8 db Kampon kazán
• 4 db gőzturbina
• 4 db hajócsavar

Teljesítmény: 160 000 LE (117 647 kW)
Sebesség: 34,2 csomó (63,4 km/h)
Hatótávolság: 18 000 km 18 csomós (33 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet:

• 16 db 127 mm-es ágyú
• 36 db 25 mm-es légvédelmi gépágyú

Repülőgépek:

• 18 db Mitsubishi A6M Zero vadászgép
• 27 db Aichi D3A zuhanóbombázó
• 27 db Nakajima B5N torpedóbombázó

Páncélzat:

• vízvonalnál: 165,1 mm
• lőszerraktárnál: 162,5 mm
• fedélzet: 129,5 mm

Személyzet: 1663 fő
Parancsnokok:

• Ichibei Yokogawa sorhajókapitány (1941. szept. 25.–1942. jún. 5.)
• Notomo Tameteru sorhajókapitány (1942. jún. 5.–1943. jún. 21.)
• Tomozo Kikuchi sorhajókapitány (1943. jún. 21.–1943. dec. 18.)
• Takeo Kaikuza ellentengernagy (1943. dec. 18.– 1944. okt. 25.)

Testvérhajó: Shokaku