-


-
 

Menü




A fejezet kategóriái


Naptár
«  November 2024  »
HKSzeCsPSzoV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930
 
Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala
  • Statisztika

    Online összesen: 2
    Vendégek: 2
    Felhasználók: 0


    * Akagi * Amagi * Chuyo * Fuso * Haruna * Hiei * Hiryu * Hyuga * Junyo * Kaga * Kirishima * Musashi * Mutsu * Nagato * Ryuho * Ryujo * Shinano * Soryu * Unryu * Yamashiro * Yamato * Zuiho * Zuikaku *


     

    Yamashiro csatahajó
    山城

     

      

     

    A Yamashiro-t mint a Fuso-osztály második csatahajóját, 1917-benhelyezték szolgálatba. Az első világháború hátralévő részében hadműveletekben nem vett részt.

    Az 1930-as években, mivel a Washingtoni Szerződés korlátozta a csatahajók számát, a japán vezetés új hajók építése helyett a meglévők modernizálása mellett döntött. A Yamashiro 1930–1935 között esett át a teljes felújításon, amely alatt szinte minden lényeges paraméterét megváltoztatták. Növelték a hajótest hosszát és szélességét, teljesen kicserélték a gépi berendezéseit és a fegyverzetét, jelentősen megerősítették a páncélvédettségét. Testvérhajójától, a Fuso-étól némileg eltérő, új felépítményt kapott. Az eltérés elsősorban a lövegtornyok elhelyezkedésében és a pagoda-torony nagyobb magasságában mutatkozott, az új torony mintegy 50 méternyire magasodott a fedélzet fölé.

    A Csendes-óceáni háború első szakaszában a Yamashiro-t – mivel a felújítás után is lassú maradt – alkalmatlannak találták a gyors repülőgép-hordozók védelmének ellátására, így csak korlátozott, partvédelmi illetve kiképzési feladatokkal bízták meg. 1944-ig nem került közvetlen harcérintkezésbe a szövetséges erőkkel, 1944 végére azonban a japán flotta első vonalbeli egységei már annyira megfogyatkoztak, hogy helyettesítésükre a Yamashiro-t is fel kellett használni. Ennek érdekében felszíni kereső- és tűzvezető-radarral látták el, és megnövelték a légvédelmi fegyverzetét.

    1944 októberében a japánok egy végső erőfeszítést tettek a vereség elkerülésére. Maradék (de még így is hatalmas erőt képviselő) hadihajóikat három nagy csapásmérő erővé vonták össze, a végső döntés kikényszerítésére. A Yamashiro-t és a Fuso-t Shoji Nishimura altengernagy Déli Flottájába osztották be, annak zászlóshajójaként.

    1944. október 25-én, a Leyte-öbölben lévő Surigao-szorosban, Nishimura egységei egy csatahajókból, cirkálókból, rombolókból és járőrhajókból álló amerikai hajócsoportba ütköztek. Az amerikaiaknak, fejlettebb radarjaiknak köszönhetően, nem volt szükségük vizuális kapcsolatra a tűzvezetéshez, a kezdetleges japán berendezések erre nem voltak képesek.

    Október 26-án, 04:00-kor öt amerikai csatahajó, nyolc cirkáló és számos romboló nyitott koncentrált tüzet a Yamashiro-ra. (A Fuso ekkor már elsüllyedt.) A Yamashiro-ba pár perc alatt mintegy száz, különböző kaliberű lövedék csapódott. A hajó 04:19-kor elsüllyedt. A kb. 150 túlélő nem volt hajlandó elfogadni az amerikaiaktól a mentést (valószínűleg hallottak a japán foglyokkal szemben tanúsított amerikai bánásmódról), inkább a környező szigeteken keresetek menedéket. További sorsuk ismeretlen (később őket is a halottak közé számították.). A személyzet többsége viszont biztos, hogy életét vesztette, köztük a tengernagy és a kapitány. Mindössze hárman tértek vissza Japánba, a háború után.



    Általános jellemzők (1944)

    Vízrebocsátás: 1915. november 3.
    Szolgálatba állítás: 1917. március 31.
    Vízkiszorítás:

    • 35 300 t (üresen)
    • 39 500 t (harckészen)

    Hossz:

    • 212,7 m (teljes)
    • 210,0 m (vízvonalban)

    Szélesség: 33,1 m
    Merülés: 8,7 m
    Hajtómű:

    • 6 db Kampon gőzkazán
    • 4 db Brown–Curtis gőzturbina
    • 4 db hajócsavar

    Teljesítmény: 76 889 LE (56 536 kW)
    Sebesség: 24,75 csomó (45,83 km/h)
    Hatótávolság: 21 900 km 16 csomós (29,6 km/h) sebesség mellett
    Fegyverzet:

    • 12 db 356 mm-e L/45 ágyú (6x2)
    • 14 db 152 mm-es L/50 ágyú (14x1)
    • 8 db 127 mm-es L/40 kettős célú ágyú (4x2)
    • 103 db 25 mm-es L/60 légvédelmi gépágyú
    • 16 db 13,2 mm-es L/76 légvédelmi gépfegyver

    Repülőgépek: 3 db Nakajima E4N hidroplán + 1 katapult
    Páncélzat:

    • övpáncél: 307 mm
    • válaszfalak: 100–305 mm
    • barbetták: 203–305 mm
    • lövegtornyok: 203–304 mm
    • parancsnoki torony: 152–305 mm

    Személyzet: 1400 fő
    Parancsnokok (a második világháború idején):

    • Chozaemon Obata sorhajókapitány (1941. máj. 24.–1942. szept. 1.)
    • Noburu Owada sorhajókapitány (1942. szept. 1.–1943. márc. 1.)
    • Mikio Hayakawa sorhajókapitány (1943. márc. 1.–1943. aug. 2.)
    • Soijiro Hisamune sorhajókapitány (1943. aug. 2.–1943. dec. 25.)
    • Yoshioki Tawara sh.kapitány / ell.tengernagy (1943. dec. 25.–1944. máj. 5,)
    • Katsukiyo Shinoda sh.kpt. /posztumusz ell.tgngy. (1944. máj. 6.–1944. okt. 25. †)

    Testvérhajó: Fuso