* Admiral Graf Spee * Admiral Hipper * Admiral Scheer * Bismarck * Blücher * Emden * Gneisenau * Graf Zeppelin * * Karlsruhe * Köln * Königsberg * Lützow * Nürnberg * Prinz Eugen * Scharnhorst * Schlesien * Schleswig-Holstein * Tirpitz * * U-47 *

---

 

DKM Königsberg könnyűcirkáló
 

  

 

A DKM Königsberg K-osztályú könnyűcirkáló építését 1926-ban kezdtékmeg, és a hajót 1929-ben állították szolgálatba. (A hajóosztály elnevezése a három névadó német város: Köln, Karlsruhe, Königsberg kezdőbetűjéből adódott). A két világháború között számos külföldi kikötőt látogatott meg. A spanyol polgárháború idején, 1936–37-ben a spanyol partoknál teljesített járőrszolgálatot.

A Königsberg a második világháború kitörése után a Balti-tengeren szolgált, kiképzési és esetenként aknatelepítési feladatokkal. 1940 áprilisában, a norvégiai invázió idején, testvérhajójával a DKM Köln-nel együtt a 3. hajócsoport tagja volt. Április 8–9-én a német 61. gyalogoshadosztály 600 katonáját szállította Bergenbe, amikor is a norvég Kraven Fort erőd 210 mm-es partvédő lövegei tűz alá vették. Három találatot kapott, minek következtében súlyos vízbetörések és tüzek keletkeztek a hajón. Az irányíthatatlanná vált Königsberget ezért le kellett horgonyozni, amíg a Luftwaffe semlegesítette a norvég védelmet.

Az akció után a csoport többi hajója visszatért Németországba, a Königsbergnek ehhez viszont komolyabb javításokra lett volna szüksége, ezért a kikötőben maradt, meglehetősen kiszolgáltatva a brit haditengerészet és légierő támadásának. Április 10-én ez be is következett, a brit tengerészeti légierő 16 Blackburn Skua zuhanóbombázója, illetve a 800. és 803. repülőszázad további 16 bombázója támadta meg a hajót, amely a találatok (legalább öt 100 kg-os bomba) következtében felborult, de csak mintegy három óra múlva süllyedt el. Ez alatt az idő alatt sikerült a személyzetet, illetve a felszerelés egy részét kimenekíteni. Az emberveszteség így csak 18 fő volt.

1942 júliusában a Königsberg roncsait kiemelték, és tengeralattjáró-mólóként használták, amíg 1944. szeptember 22-én ismét felborult. A háború után a maradványokat Bergenben szétbontották.


Általános jellemzők

Vízrebocsátás: 1927. március 26.
Szolgálatba állítás: 1929. április 17.
Vízkiszorítás:

• 6 730 t (üresen)
• 8 350 t (harckészen)

Hossz:

• 174,0 m (teljes)
• 169,0 m (vízvonalban)

Szélesség: 15,2 m
Merülés: 6,28 m
Hajtómű:

• 6 db gőzkazán
• 4 db gőzturbina
• 2 db tízhengeres MAN dízelmotor
• 2 db háromszárnyú, 4,1 m Ø hajócsavar

Teljesítmény: 68 200 LE (50 147 kW)
Sebesség: 32,1 csomó (59,5 km/h)
Hatótávolság: 10 600 km, 19 csomós (35,2 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet:

• 9 db 150 mm-es L/60 ágyú (3x3) (1080 lövés)
• 2 db 88 mm-es L/45 légvédelmi ágyú (800 lövés)
• 8 db 37 mm-es légvédelmi gépágyú (9 600 lövés)
• 8 db 20 mm-es légvédelmi gépágyú (17 000 lövés)
• 12 db 533 mm Ø torpedóvető-cső (24 db torpedó)
• 120 db akna

Repülőgépek: 2 db hidroplán + 1 katapult
Páncélzat:

• övpáncél: 50 –70 mm
• fedélzet: 20–30 mm
• válaszfalak: 15 mm
• lövegtornyok: 20–30 mm
• barbetták: 30 mm
• parancsnoki torony: 30–100 mm

Személyzet: 514 fő

• 21 tiszt,
• 493 altiszt és tengerész

Parancsnokok:

• Wolf von Troth fregattkapitány (1929. ápr. 17.–1929. jún. 19.)
• Robert Witthoeft-Emden fregattkapitány (1929. jún. 24.–1930. szept. 2.)
• Hermann Densch fregattkapitány (1930. szept. 27.–1932. szept. 25.)
• Otto von Schrader fregattkapitány/sorhajókapitány (1932. szept. 26.–1934. szept. 24.)
• Hubert Schmundt fregattkapitány/sorhajókapitány (1934. szept. 25.–1935. szept. 26.)
• Theodor Paul fregattkapitány/sorhajókapitány (1935. szept. 27.–1937. febr. 15.)
• Robin Schall-Emden sorhajókapitány (1937. febr. 16.–1938. nov. 3.)
• Ernst Scheurlen sorhajókapitány (1938. nov. 3.–1939. jún. 26.)
• Kurt Caesar Hoffmann sorhajókapitány (1939. jún. 27.–1939. szept. 15.)
• Heinrich Ruhfus sorhajókapitány (1939 szept. 16.–1940. ápr. 10.)

Testvérhajók:

• DKM Köln
• DKM Karlsruhe