A Schleswig-Holstein csatahajót 1908-ban állította szolgálatba a német Császári Haditengerészet SMS (Seiner Majestäts Schiff) Schleswig-Holstein néven. Részt vett az első világháború fontosabb tengeri csatáiban, így a legnagyobb ütközetben, a jütlandiban is.
A versailles-i „békeszerződés” értelmében a Schleswig-Holstein egyike volt azon kevés, kiöregedett hadihajónak, melyet Németország megtarthatott. 1927/28-ban felújították, többek között első két kéményét egybeépítették így kéményei száma háromról kettőre csökkent. 1929-től a Birodalmi Haditengerészet zászlóshajója. 1937-ben tisztképző iskolahajóvá alakították át, mint ilyen, képzési célokkal hosszú utakat tett, többek között Afrika és Dél-Amerika partjainál.
1939. szeptember 1-én, 04:47-kor a Schleswig-Holstein adta le a második világháború kezdő lövéseit. Célpontja a danzigi- (gdański-) öbölben lévő Westerplatte nevű lengyel erődítmény volt. Az erőd eleste után a Schleswig-Holstein Gdynia-t, Kepa Oksywska-t és a Hel-félszigetet lőtte. A lengyel hadjárat után részt vett Dánia megszállásában, ám már a hadművelet elején zátonyra futott.
Kijavítása után ismét iskolahajóként működött, majd 1944 decemberében felújításra Gdyniába küldték, hogy a jövőben konvojkísérő hajóként működhessen. A munkálatok megkezdésére azonban már nem került sor, mivel 1944. december 18-én a hajót olyan súlyos bombatámadás érte, hogy a hajó a sekély vízben megfeneklett, és a keletkező tüzek tönkretették a gépi berendezéseket. A hajót kiürítették, a legénység egy részét Marienburg védelmére rendelték. Márciusban, Gdynia feladása előtt, saját személyzete további robbantásokkal igyekezett a hajót megsemmisíteni.
1946-ban a hajótestet az oroszok kiemelték, Tallinnba vontatták, és Borogyino néven előbb laktanya-hajóként, majd a haditengerészet és a légierő lőgyakorlataihoz célpontnak használták.
Általános jellemzők
Vízrebocsátás: 1906. december 17. Szolgálatba állítás: 1908. július 6. Vízkiszorítás:
13 191 t (üresen)
14 218 t (harckészen)
Hossz:
127,6 m (teljes)
125,9 m (vízvonalban)
Szélesség: 22,2 m Merülés: 8,25 m Hajtómű:
12 db kazán
3 db háromhengeres gőzgép
2 db háromszárnyú, 4,8 m Ø hajócsavar
1 db négyszárnyú, 4,5 m Ø hajócsavar
Teljesítmény: 19 330 LE (14 213 kW) Sebesség: 19,1 csomó (35,4 km/h) Hatótávolság: 9 000 km 10 csomós (18,5 km/h) sebesség mellett Fegyverzet(1939):
4 db 280 mm-es L/40 ágyú (2x2)
4 db 88 mm-es L/45 légvédelmi ágyú
4 db 37 mm-es légvédelmi gépágyú (2x2)
Páncélzat:
övpáncél: 100–240 mm
páncélfedélzet: 40–87 mm
lövegtornyok: 50–280 mm
parancsnoki torony: 30–300 mm
Személyzet: 749–771 fő Parancsnokok(a második világháború idején):
Gustav Kleikamp sorhajókapitány (1939. április 26.–1940. augusztus 28.)
Guido Zaubzer korvettkapitány (1940. augusztus 29.–1940. szeptember 20.)
Alfred Roegglen fregattkapitány (1941. január 20.–1941. április)
