* Akagi * Amagi * Chuyo * Fuso * Haruna * Hiei * Hiryu * Hyuga * Junyo * Kaga * Kirishima * Musashi * Mutsu * Nagato * Ryuho * Ryujo * Shinano * Soryu * Unryu * Yamashiro * Yamato * Zuiho * Zuikaku *

---

 

Hyuga csatahajó
日向
 

  

 

A Japán Császári Haditengerészet Hyuga csatahajóját eredetileg Fuso-osztályú hajónak kezdték építeni 1915-ben, de az építés folyamán áttervezték, egy új osztályt hozva létre, az Ise-osztály-t. 1926–28-ban és 1934–36-ban teljesen felújították és átalakították. Az átalakítások ellenére viszonylag alacsony maradt a sebessége, gyenge a teljesítménye és túlzott az üzemanyag-fogyasztása.

A háború kezdetén – testvérhajójával, az Ise-vel – a 3. harccsoport részeként részt vett a Z-hadműveletben (a Pearl Harbor elleni támadás). 1942 májusában egy tűzvezetési gyakorlat közben az 5. számú torony felrobbant, további robbanással fenyegetve a lőszer- és üzemanyagraktárakat. A hátulsó raktárak elárasztásával sikerült megmenteni a hajót. A Kure-ban végzett javítás során az 5. sz. tornyot nem pótolták, hanem légvédelmi ágyúkat telepítettek a helyére.

Miután a japánok Midway-nél négy repülőgép-hordozót veszítettek, a haditengerészet úgy döntött, hogy a Hyuga-t és az Ise-t hibrid csatahajó–repülőgép-hordozóvá alakítják át. Ennek érdekében eltávolították a hátulsó fő fegyvertornyokat és barbettákat, helyükre hangárt és egy kis repülőgép-fedélzetet építettek, és felszereltek egy liftet is. A repülőgépek a hajóról csak felszállni tudtak, akkor indították őket, ha a leszállásukhoz rendelkezésre állt valódi hordozó, vagy szárazföld.

1944 októberében, a Leyte-szigeteki csatában, 24-e és 28-a között a Hyuga olyannyira célpontja lett az amerikai repülőgépek támadásainak, hogy a további veszteségek elkerülése érdekében Kure közelében, a sekély vízben a személyzet zátonyra futtatta és elsüllyesztette a hajót. A roncsot 1946–47-ben részenként kiemelték és szétbontották.


Általános jellemzők

Vízrebocsátás: 1917. január 27.
Szolgálatba állítás: 1918. április 30.
Vízkiszorítás:

• 32 063 t (harckészen [1917])
• 40 169 t (harckészen [1937])

Hossz:

• 208,2 m (1917)
• 215,8 m (1937)
• 219,6 m (1943)

Szélesség:

• 28,70 m (1917)
• 33,83 m (1937)

Merülés: 9,45 m
Hajtómű:

• 24 db Kampon kazán
• 4 db Gihon gőzturbina
• 4 db csavartengely
• 4 db háromszárnyú hajócsavar

Teljesítmény: 45 000 LE (33 556 kW)
Sebesség:

• 23 csomó (42,6 km/h) (1917)
• 25 csomó (46,3 km/h) (1935)

Hatótávolság: 18 150 km 16 csomós (29,6 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet:
      1918-ban:

• 12 db 356 mm-es L/45 ágyú (6x2)
• 20 db 140 mm-es L/50 ágyú
• 16 db 76 mm-es ágyú
• 4 db 76 mm-es légvédelmi ágyú
• 6 db 533 mm Ø torpedóvető-cső

      1935-ben:

• 12 db 356 mm-es L/45 ágyú (6x2)
• 16 db 140 mm-es L/50 ágyú
• 8 db 127 mm-es L/50 ágyú
• 20 db 25 mm-es légvédelmi gépágyú
• 4 db 533 mm Ø torpedóvető-cső

Repülőgépek:

• 3 db Nakajima E8N (1937)
• 22 db Nakajima E8N (1943)

Páncélzat:

• övpáncél: 228,6–305 mm
• fedélzet: 31,75–63,5 mm
• fegyvertornyok: 203–305 mm
• parancsnoki torony: 152–305 mm

Személyzet: 1463 fő
Parancsnokok (a második világháború idején)

• Noburo Ishizaki sorhajókapitány (1941. szept. 1.–1942. febr. 4.)
• Chiaki Matsuda sorhajókapitány (1942. febr. 20.–1942. dec. 10.)
• Obayashi Sueo sh.kapitány/ellentengernagy /1942. dec. 10.–1943. júl.1.)
• Tsutau Araki sorhajókapitány (1943. júl. 1.–1943. szept. 1.)
• Ko Nakagawa sh.kapitány/ellentengernagy 1943. szept. 1.–1943. dec. 5.)
• Tomekichi Nomura sh.kapitány/ellentengernagy (1943. dec.5.–1945. márc. 1.)
• Kiyoshi Kusogawa ellentengernagy (1945. márc. 1.–1945. júl. 24. †)

Testvérhajó: Ise