A Condottiere-sorozat da Giussano-osztályú könnyűcirkálóját, az RN Bartolomeo Colleoni-t 1928 és 1932 között építették. Szolgálatba állítása után a Földközi-tengeren szolgált, majd az olasz érdekek védelmére rendelt Raimondo Montecuccoli könnyűcirkálót váltotta a Távol-Keleten.
A második világháború kitörésekor a Bartolomeo Colleoni visszatért a Földközi-tengerre, és a 2 cirkálóosztály 2. rajába osztották be. Olaszország hadba lépését (1940. június 10.) követően a Szicíliai-csatornában aknatelepítési feladatot teljesített, majd Észak-Afrikába hadianyagot szállító konvojokat kísért. Július 9-én részt vett a Punta Stilo-i csatában.
1940. július 17-én a Colleonit a Giovanni delle Bande Nere könnyűcirkáló társaságában az Égei-tengerre irányították, feladatuk a fokozódó brit aktivitás felderítése volt a térségben. Miután a RAF egyik repülőgépe felfedezte az olasz hajókat, július 19-én az ausztrál HMAS Sydney cirkáló és öt romboló utolérte és megtámadta azokat. A Sydney sortüze a Colleoni motorterében robbant, mozgásképtelenné téve a hajót. A könnyű célponttá vált Colleoni-t ezután a HMS Ilex és Hyperion rombolók torpedói süllyesztették el. Az áldozatok száma 121 fő volt. A súlyosan megsebesült, de hajóját elhagyni nem akaró Umberto Novaro kapitányt legénysége kimentette, ám a kapitány öt nap múlva egy alexandriai brit katonai kórházban meghalt. A britek katonai tiszteletadással temették el.
A Bartolomeo Colleoni tragédiája után sok találgatás tárgya volt az, hogy a brit hajók miként tudták beérni a 37 (elméletileg 42) csomós sebességű olasz cirkálót, és az miért nem tudta kihasználni a kínálkozó menekülési útvonalakat, amikor az akcióban részt vevő brit egységek legfeljebb 32 csomós sebességre voltak képesek. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy az ütközet idején a Colleoni sebessége géphiba, vagy egyéb okok miatt nem haladhatta meg a 30 csomót.
Általános jellemzők
Vízrebocsátás: 1930. december 21. Szolgálatba állítás: 1932. február 10. Vízkiszorítás:
5 200 t (üresen)
6 954 t (harckészen)
Hossz: 169,3 m Szélesség: 15,5 m Merülés: 5,3 m Hajtómű:
6 db Yarrow gőzkazán
2 db Belluzzo gőzturbina
2 db hajócsavar
Teljesítmény: 95 000 LE (69 853 kW) Sebesség:
37 csomó (68,5 km/h) (előírt)
42 csomó (77,8 km/h) (kipróbált)
Hatótávolság: 7 032 km, 18 csomós (33,3 km/h) sebesség mellett Fegyverzet:
8 db 152 mm-es L/53 ágyú (4x2)
6 db 100 mm-es L/47 ágyú (3x2)
8 db 37 mm-es L/54 légvédelmi gépágyú (4x2)
8 db 13,2 mm-es L/75,7 légvédelmi gépágyú (4x2)
4 db 533 mm Ø torpedóvető-cső (39 db torpedó)
Repülőgépek: 2 db IMAM Ro.43 hidroplán + 1 katapult Páncélzat:
övpáncél: 20–24 mm
fedélzet: 20 mm
lövegtornyok: 23 mm
parancsnoki torony: 40 mm
Személyzet: 507 fő Parancsnok(1940): Umberto Novaro sorhajókapitány (†) Testvérhajók:
