*Anson * Ark Royal * Australia * Barham * Cornwall * Courageous * Dorsetshire * Duke of York * Eagle * Exeter * Formidable * * Glorious * Hood * Howe * Illustrious * Implacable * Indefetigable * Indomitable * King George V * Leander * Malaya * Nelson *  * Prince of Wales * Queen Elizabeth * Ramillies * Renown * Repulse * Resolution * Rodney * Royal Oak * Suffolk * Valiant *   * Warspite * York *

---

 

HMS Illustrious repülőgép-hordozó
 

  

 

Az HMS Illustrious-t, osztályának névadó hajóját 1937–1940 között építették. Kisebb repülőgép-hangárja miatt kevesebb gép befogadására volt képes, mint az előd Ark Royal-, vagy az utód Indomitable-osztály hajói. A későbbi bővítések viszont már lehetővé tették a repülőgép-kapacitás növelését.

Az Illustrious szolgálatát a Földközi-tengeren kezdte meg 1940 augusztusában. Feladata a brit konvojok biztosítása, illetve az ellenséges konvojok, majd az észak-afrikai olasz repülőterek elleni akciók voltak. November 11-én az Illustrious-ról felszálló négy repülőszázad 21 gépe hajtotta végre a Taranto hadikikötője elleni légi támadást, amelyben a Conte di Cavour olasz csatahajó részben elsüllyedt, további két csatahajó és egy nehézcirkáló súlyosan megsérült.

1941. januárban az Excess-művelet részeként az Illustrious konvojokat kísért Máltára, amikor 10-én német Ju-87-es és olasz SM.79-es zuhanóbombázók támadták meg. A hajót nyolc találat érte, minek következtében súlyos károkat szenvedett. A Máltán végzett sürgősségi javítások alatt újabb bombatámadást kapott, ezúttal a találatok nyomán bezúduló víz elárasztotta a motorteret, és a hajó megdőlt. Miután sikerült újra úszóképes állapotba hozni, az Illustrious január 25-én Alexandriába érkezett, majd újabb ideiglenes javítások után a teljes helyreállítás elvégzésére 1941 májusában az akkor még „semleges” USA-ba hajózott.

Az Illustrious több mint egy éves kiesés után, 1942 májusában tért vissza az aktív szolgálatba, ekkor az Indiai-óceánra vezényelték, ahol azonnal részt vehetett a semleges Francia-Madagaszkár brit lerohanásában (Ironclad-hadművelet), és a francia Bévéziers tengeralattjáró figyelmeztetés nélküli dicsőséges elsüllyesztésében.

1943. januárban az Illustrious visszakerült a Home Fleet állományába, majd egy júliusi, északi-tengeri művelet következett, melynek célja a német figyelem elterelése volt a közelgő szicíliai partraszállásról. Szeptemberben a földközi-tengeri Force H (Henry Harwood altengernagy) kötelékében részt vett a salerno-i partraszállás légi támogatásában.

1943 decemberétől az Illustrious a Távol-keleti Flotta alárendeltségében, számos akcióban, elsősorban az indonéz szigetek elleni hadműveletekben vett részt. 1945 márciusában csatlakozott a szövetséges Task Force 57-hez (Chester Nimitz tengernagy), és a HMS Indomitable, Indefatigable és Victorious hordozókkal együtt támogatta a március 26.–április 6. közötti okinawai hadműveleteket. Április 6-án súlyos kamikaze-támadás érte, ezért április 9-én kivonták a harcokból, és előbb a Fülöp-szigetekre, majd Sydney-be küldték javításra, ahonnan a hadszíntérre a háború befejezéséig már nem tért vissza.

A háború után az Illustrious kiképzőhajóként működött, és különböző technikai újítások tesztelését végezték el rajta. 1954 végén leszerelték, és bontásra eladták.


Általános jellemzők

Vízrebocsátás: 1939. április 5.
Szolgálatba állítás: 1940. május 25.
Vízkiszorítás:

• 23 207 t (üresen)
• 28 661 t (harckészen)

Hossz:

• 230,9 m (teljes)
• 225,6 m (vízvonalban)

Szélesség:

• 29,2 m (hajótest)
• 35,4 m (repülőfedélzet)

Merülés: 8,9 m
Hajtómű:

• 6 db Admiralty olajtüzelésű gőzkazán
• 3 db Parsons gőzturbina
• 3 db hajócsavar

Teljesítmény: 110 000 LE (80 882 kW)
Sebesség: 30,5 csomó (56,5 km/h)
Hatótávolság: 20 000 km, 14 csomós (25,9 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet:
      1940-ben:

• 16 db 114 mm-es L/45 ágyú (8x2)
• 48 db 40 mm-es légvédelmi gépágyú (6x8)
• 10 db 20 mm-es légvédelmi gépágyú (10x1)

      1945-ben:

• 16 db 114 mm-es L/45 ágyú (8x2)
• 40 db 40 mm-es légvédelmi gépágyú (5x8)
• 3 db 40 mm-es Bofors légvédelmi gépágyú (3x1)
• 52 db 20 mm-es Oerlikon légvédelmi gépágyú (19x2; 14x1)

Repülőgépek:
      1940-ben:

• 15 db Fairey Fulmar vadászgép
• 18 db Fairey Swordfish torpedóbombázó

      1945-ben:

• 36 db Vought F4U Corsair vadászgép
• 21 db Grumman TBF Avenger torpedóbombázó

Páncélzat:

• övpáncél: 114,3 mm
• fedélzet: 111,3 mm
• hangár: 34,5 mm
• válaszfalak: 114,3 mm

Személyzet: 1900 fő
Parancsnokok (a második világháború idején):

• Denis William Boyd sorhajókapitány (1940. jan. 29.–1941.eleje)
• Gereld Seymour Tuck sorhajókapitány (1941. eleje–1941. aug. 12.)
• Lord Louis Francis Mountbatten sh.kpt. 1941. aug. 12.–1941. október)
• Arthur George Talbot sorhajókapitány (1941. október–1942. aug. 23.)
• Arthur Williiam La Touche Bisset ellentengernagy (1942. aug. 23.–1942. szept. 22.)
• Robert Lionel Brooke Cunliffe sh.kapitány (1942. szept. 22.–1944. máj. 31.)
• Charles Edward Lambe sorhajókapitány (1944. máj. 31.–1945. júl. 31.)
• William Derek Stephens sorhajókapitány (1945. júl. 31.–1947. jan. 7.)

Testvérhajók:

• HMS Formidable
• HMS Victorious