A gyors, modern csatahajó, az MN Richelieu egy három hajóból álló osztály vezérhajója volt. A Richelieu-t 1935. október 22-én kezdték el építeni és 1939 januárjában bocsátották tengerre. A hajó az egyik legjobb konstrukcióval rendelkező csatahajó volt a második világháborúban. 8 darab 380 mm-es lövegének a tűzereje megegyezett a DKM Bismarck-éval, sőt ágyúinak a lőtávolsága felül is múlta a Bismarckét.
1940 júniusában a még nem 100 %-ban kész hajót Dakarba menekítették, ahol július 8-án brit Swordfish repülőgépek torpedói rongálták meg, miután a kapitánya visszautasította a megadásra vonatkozó felszólítást. Bár a kikötőben kellett maradnia, 38 cm-es ágyúival jelentősen hozzájárult a szeptemberben Dakar ellen indított együttes brit–szabad-francia haderő támadásának visszaveréséhez, többször eltalálta a HMS Barham angol csatahajót.
Miután 1943. januárban a Dakarban állomásozó francia haderő átállt a szövetségesekhez, a HMS Valiant, Howe, Queen Elizabeth és Renown csatahajókból, továbbá a HMS Victorious, Illustrious és Indomitable repülőgép-hordozókból álló erős hadihajó-csoportosítás részévé vált. Még ebben évben az Egyesült Államokba hajózott, ahol generáljavítást végeztek rajta. 1943-ban rövid ideig a brit Honi Flotta kötelékében működött, majd 1944. márciusban a keleti vizekre helyezték át. Már a brit Keleti Flotta tagjaként 1944. július 25-én részt vett Sabang bombázásában. 1944. októbertől 1945. februárig javításokat végeztek rajta Casablancában, áprilisban pedig már újra a Keleti Flottával hajózott.
A Richelieu a második világháború után is a Francia Haditengerészet kötelékében maradt. 1945-46-ban részt vett Indokina megszállásában. 1956-ban tartalékállományba helyezték, majd 1960-ban leselejtezték, s 1968-ban egy olasz kikötőben, La Speziában szétszerelték.
Általános jellemzők
Vízrebocsátás: 1939. január 7. Szolgálatba állítás: 1940. június 18 / 1943. október 10. Vízkiszorítás:
