* Akagi * Amagi * Chuyo * Fuso * Haruna * Hiei * Hiryu * Hyuga * Junyo * Kaga * Kirishima * Musashi * Mutsu * Nagato * Ryuho * Ryujo * Shinano * Soryu * Unryu * Yamashiro * Yamato * Zuiho * Zuikaku *
Kaga repülőgép-hordozó
加賀
A Kaga eredetileg Tosa-osztályú csatahajónak épült, ekként is bocsátották vízre 1921-ben. Az 1922-ben megkötött washingtoni flottaegyezmény értelmében a hajó súlya, befejezése után meghaladta volna az egyezményben előírt súlyhatárt. Ezért a hajót átalakították, és repülőgép-hordozóként fejezték be. (Ezt az egyezmény lehetővé tette.) Végül a Kagát 1928-ban állították szolgálatba.
A hordozót 1934–1935 között átalakították, meghosszabbították a repülőfedélzetét, 60-ról 90-re emelve ezzel a befogadható repülőgépek számát, jobb oldalon egy kis felépítményt kapott, és nagyobb teljesítményűre cserélték a hajtóművét, így a hajó sebessége is nőtt.
A Kaga 1941. december 7-én, a Chuichi Nagumo tengernagy parancsnoksága alatt álló Kombinált Flotta kötelékében részt vett a Pearl Harbor elleni támadásban, egyikeként a csapásmérő flotta hat hordozójának. (a Kagán kívül az Akagi, Hiryu, Soryu, Shokaku és Zuikaku hordozók). Az akció csak részben érte el a célját, ugyanis a kikötőben egyetlen értékes amerikai hajó sem tartózkodott, csak a csalétek szerepére szánt első világháborús hajó-relikviák, amelyek elpusztítása egyáltalán nem rendítette meg az amerikaiak erejét a Csendes-óceánon, viszont a támadás jelentőségének túldimenzionálásával a háborúban érdekelt amerikai felső köröknek sikerült a háborúellenes hazai közhangulatot megfordítani.
1942. június elején a Kaga része lett a Midway elleni támadásra összevont japán csapásmérő flotta 1. repülőgép-hordozó osztályának (Nagumo tengernagy), amely rajta kívül az Akagi, a Hiryu és a Soryu hordozókból állt.
A japánok fölényes győzelemre számítottak, mivel ekkor még nem volt tudomásuk az amerikai anyahajók hollétéről, hiányos hírszerzési adatokon alapuló meggyőződésük szerint azok nem futottak ki Pearl Harbour-ból. Az amerikaiaknak ezzel szemben – a megfejtett japán rejtjelkódnak köszönhetően – pontos információik voltak a japán támadás helyéről, idejéről és erejéről, és a térségbe irányították mindhárom bevethető hordozójukat, a USS Enterprise-t, a Hornet-et és a Yorktown-t. (Ez utóbbiról a japánok azt hitték, hogy elsüllyedt a Korall-tengeren.)
Június 4-én, hajnalban, a japán hordozókról felszálló repülőgépek asziget bombázásával kezdték meg a midway-i csatát. Az első támadó hullám gépeinek visszatérésekor hozzáláttak azok feltöltéséhez a második hullámhoz. Nagumo ekkor kapta meg a Tone cirkáló hidroplánjának jelentését arról, hogy legalább egy amerikai hordozó tartózkodik a közelben. Ezért parancsot adott a repülők fegyverzetének cseréjére, bombákról torpedókra. Ekkor érte a japán hordozókat a három hullámban érkező amerikai torpedó- ill. zuhanóbombázók támadása. Az első két hullám teljes kudarc volt, a japán vadászok, illetve a légvédelem könnyedén lelőtte az amerikai gépeket, de a harmadik hullám érkezésekor a japán vadászgépeknek vissza kellett térniük üzemanyagért, így a fedezet nélkül maradt hordozók könnyű célponttá váltak.
A Kaga-t az Enterprise-ról felszálló SBD-2 és SBD-3 Dauntless zuhanóbombázók támadása a legrosszabbkor érte, amikor fedélzete tele volt feltöltés alatt álló, illetve indulásra kész repülőgépekkel, benzines hordókkal, le- ill. felszerelésre váró bombákkal és torpedókkal. Ezek közé csapódtak be az amerikai bombák, a hajót azonnal hatalmas robbanások rázták meg, és megfékezhetetlen tűz ütött ki szinte mindenütt. A parancsnoki torony felrobbant, megölve az ott tartózkodókat, elesett Okada kapitány is. A 36 000 kg-nyi bomba és torpedó robbanása teljesen feltépte a hajó oldalát, és újabb láncreakció-szerű detonációkat okozott, melyek tönkretettek minden létfontosságú berendezést. Délutánra a Kaga lángoló ronccsá vált.
A Kaga-t – miután fedélzetükre vették az égő pokollá vált hajót elhagyni képes túlélőket – végül a Hagikaze és a Maikaze rombolók süllyesztették el, két torpedóval. A Kaga több mint 2000 fős személyzetéből 811-en vesztették életüket.
Általános jellemzők
Vízrebocsátás: 1921. november 17.
Szolgálatba állítás: 1928. március 31.
Vízkiszorítás:
1928-ban:
-
26 900 t (üresen)
-
33 963 t (harckészen)
1935 után:
-
38 900 t (üresen)
-
42 541 t (harckészen)
Hossz:
-
238,50 m (1928)
-
247,65 m (1935)
Szélesség:
-
31,67 m (1928)
-
32,5 m (1935)
Merülés:
-
7,92 m (1928)
-
9,48 m (1935)
Hajtómű (1935).
-
8 db Kampon B gőzkazán
-
4 db Kampon gőzturbina
-
4 db hajócsavar
Teljesítmény (1935): 127 000 LE (93 382 kW)
Sebesség (1935): 28,5 csomó (52,8 km/h)
Hatótávolság: 19 000 km, 15 csomós (27,8 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet (1941):
-
10 db 200 mm-es L/50 ágyú (10x1)
-
16 db 127 mm-es L/40 légvédelmi ágyú (8x2)
-
30 db 25 mm-es L/60 légvédelmi gépágyú (15x2)
Repülőgépek (1941):
-
18 db Mitsubishi A6M Zero vadászgép
-
27 db Aichi D3A zuhanóbombázó
-
27 db Nakajima B5N torpedóbombázó
-
9 db tartalék repülőgép
Páncélzat:
-
övpáncél: 152 mm
-
fedélzet: 38 mm
-
parancsnoki torony: 25 mm
Személyzet (1942): 2016 fő
Parancsnok (a második világháború idején):
-
Jisaku Okada sorhajókapitány (1941. szept. 15.–1942. jún. 4. †)