* Algérie * Béarn * Bretagne * Clémenceau * Colbert * Duguay-Trouin * Dunkerque * Dupleix * Duquesne * Émile Bertin * Foch * * Georges Leygues * Jean Bart * Jeanne d'Arc * La Galisoniere * Lorraine * Marseillaise * Montcalm * Paris * Provence * Richelieu * * Strasbourg * Suffren * Tourville *

---

 

MN Algérie nehézcirkáló
 

  

 

Az 1932-ben vízrebocsátott MN Algérie nehézcirkáló – melyet az olasz Zara-osztályra adandó válaszul építettek – első képviselője volt a francia cirkálók új generációjának. Elsősorban páncélvédettségben múlta felül a francia és más haditengerészetek minden korábban épített cirkálóját.

Az Algérie a második világháború kezdetén a Dupleix, Foch, Duquesne, Tourvilleés és Colbert cirkálókból álló 1. Cirkáló Osztály zászlóshajójaként a Strasbourg csatahajóval és a brit HMS Hermes hordozóval, valamint rombolókkal együttműködve részt vett DKM Admiral Graf Spee eredménytelen keresésében.

1940 márciusában visszahelyezték Toulonba, majd az olasz hadüzenet után a Földközi-tengeren tevékenykedett, részt vett Genova bombázásában, illetve az összeomlásig konvoj-kíséretet látott el. A kapituláció után a Vichy-kormányzat flottájának tagjaként Toulonban maradt, egyetlen küldetése a Mers-el-Kebir-ben végrehajtott brit támadás következtében megsérült Provence csatahajó visszakísérése volt a touloni bázisra. 1941-ben megerősítették a fegyverzetét, és francia fejlesztésű radarberendezéssel látták el.

A németek 1942. november 11-én katonailag megszállták Vichy-Franciaországot is. A flotta parancsnoksága ezt a fegyverszüneti szerződés német részről való megszegésének tekintette, és a flotta hajóinak helyreállítható állapotban való elsüllyesztése mellett döntött, mivel a szövetségesekhez való csatlakozást elvből elutasította. A német rábeszélés (a Vichy-kormánnyal történt megállapodásra való hivatkozás) ellenére az ott horgonyzó 3 csatahajót, 7 cirkálót és 32 rombolót november 27-én kiürítették és a flotta parancsnokságának elképzelésével ellentétben felrobbantották. Az Algérie a robbanás után még két napig égett. A hajó maradványait 1949-ben szétbontották.


Általános jellemzők

Vízrebocsátás: 1932. május 21.
Szolgálatba állítás: 1934. szeptember 15.
Vízkiszorítás:

• 10 160 t (üresen)
• 13 677 t (harckészen)

Hossz:

• 186,2 m (teljes)
• 180,0 m (vízvonalban)

Szélesség: 20,0 m
Merülés: 6,15 m
Hajtómű:

• 6 db Indret kazán
• 4 db Rateau–Bretagne gőzturbina
• 4 db hajócsavar

Teljesítmény: 84 000 LE (61 765 kW)
Sebesség: 31 csomó (57,4 km/h)
Hatótávolság: 16 110 km 15 csomós (27,8 km/h) sebesség mellett
Fegyverzet:

• 8 db 203 mm-es L/45 ágyú (4x2)
• 12 db 100 mm-es L/45 ágyú (6x2)
• 8 (16) db 37 mm-es légvédelmi ágyú (4x2)
• 16 (36) db 13,2 mm-es légvédelmi gépágyú (4x4)
• 6 db 550 mm Ø torpedóvető-cső

Repülőgépek: 3 db Loire-Nieuport 130 hidroplán + 1 katapult
Páncélzat:

• övpáncél: 120 mm
• fedélzet: 80 mm
• hosszanti válaszfalak: 40 mm
• keresztirányú válaszfalak: 70 mm
• fegyvertornyok: 70–95 mm
• parancsnoki torony: 70–95 mm

Személyzet: 748 fő